Évente több száz nő hal meg méhnyakrákban, pedig van eszköz a megelőzésre
Közzétéve: 2026. 06. 16. 17:14 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 06. 16. 17:14 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
A HPV elleni védőoltás, a rendszeres szűrés és a korszerű kezelések együttesen jelentősen csökkenthetik a betegség okozta terheket, ennek ellenére Magyarországon még mindig évente több száz nő veszti életét miatta.
Dr. Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója lapunknak tett korábbi interjújában arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években jelentős előrelépések történtek, de továbbra is van tennivaló, különösen a szűréseken való részvétel növelésében.

A méhnyakrák kialakulásában meghatározó szerepet játszó humán papillomavírus (HPV) rendkívül gyakori fertőzés. Becslések szerint azoknak az embereknek, akik életük során akár csak egy szexuális partnerrel rendelkeznek, mintegy 90 százalék az esélyük arra, hogy találkozzanak a vírussal. A fertőzések többsége ugyan néhány éven belül spontán megszűnik, de bizonyos esetekben tartós fertőzés alakulhat ki, amely hosszú távon daganatmegelőző állapothoz, majd daganathoz vezethet.
A HPV jelentőségét az is mutatja, hogy a méhnyakrákok több mint 99 százalékában kimutatható a vírus jelenléte. A kórokozó ugyanakkor nem kizárólag ezt a daganattípust okozhatja – szerepet játszhat egyes fej-nyaki daganatok, a végbélrák, valamint a hüvely-, szeméremtest- és péniszdaganatok kialakulásában is.
Magyarország a HPV elleni oltottság tekintetében nemzetközi összehasonlításban is kedvező helyzetben van. Az iskolai kampány keretében a hetedik osztályos lányok körében az átoltottság meghaladja a 80 százalékot, ami európai viszonylatban is jó eredménynek számít.
A szakember szerint ugyanakkor a méhnyakrák visszaszorításának jelenleg talán legfontosabb kérdése nem az oltás, hanem a szűrés. Bár Magyarországon régóta működik szervezett méhnyakrákszűrő program, a részvételi arány továbbra sem éri el a kívánatos szintet. Ennek különösen azért van jelentősége, mert a méhnyakrák lassan kialakuló betegség. A rákmegelőző állapotok rendszeres szűréssel általában még jóval a daganat kialakulása előtt felismerhetők és kezelhetők.
Dr. Krasznai Zoárd szerint a lakosság szűrési szokásai sem egyenletesek. Miközben sok nő évente jelentkezik vizsgálatra, mások évekig vagy akár egyáltalán nem vesznek részt szűrésen.
A szakmai ajánlások alapján a negatív eredményű szűréseket követően a citológiai vizsgálat háromévente elegendő lehet. Bár egyetlen vizsgálat érzékenysége nem tökéletes, a rendszeresen ismételt szűrések nagy biztonsággal képesek kiszűrni a betegséget még korai, jól kezelhető stádiumban.
A hagyományos citológia mellett ma már HPV-alapú szűrés is rendelkezésre áll. Ez érzékenyebb módszer, ezért 30 éves kor felett kiegészítő vizsgálatként, illetve bizonyos esetekben elsődleges szűrési módszerként is alkalmazható. Ez azonban nem a szűrés kiváltását jelenti, hanem annak egy korszerű formáját, amely szükség esetén további nőgyógyászati vizsgálatokkal egészül ki.
A méhnyakrák ellátása terén a szakember szerint Magyarország kedvező helyzetben van. A páciensek társadalombiztosítási alapon hozzáférhetnek a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségekhez,beleértve a modern sugárterápiás eljárásokat, a fejlett képalkotó vizsgálatokat és bizonyos esetekben az immunterápiát is. Mindez azonban csak akkor hozhat valódi eredményt, ha a nők időben eljutnak a szűrésre.
A szakember szerint a méhnyakrák visszaszorításának kulcsa továbbra is a megelőzésben rejlik. Bár a HPV elleni védőoltás fontos védelmet nyújt, önmagában nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrést. A két módszer együtt adja a leghatékonyabb esélyt arra, hogy a betegség minél kevesebb áldozatot követeljen.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek