Tüdőrák: lépések a korai felismerésért az SE Klinikáján | Weborvos

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája fiatal szakorvosok képzésével és fejlett diagnosztikai technológiákkal erősíti a tüdőrák elleni küzdelmet. A korai felismerés és a multidiszciplináris ellátás jelentősen javítja a páciensek túlélési esélyeit és életminőségét.

Fókuszban a tüdőrák

Fiatal szakorvosok multidiszciplináris képzésével és diagnosztikai fejlesztésekkel erősíti a tüdőrák elleni küzdelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája: a klinika évente mintegy 30 000 járóbeteget lát el, és több mint 2500 onkológiai kezelést biztosít kúraszerű ellátás formájában, emellett 30 fiatal szakorvos vesz részt a tüdődaganatok korszerű ellátását bemutató preceptorship programban.

A modern diagnosztikai módszerek – köztük a klinikán alkalmazott EBUS bronchoszkópos technológia, ultravékony bronchoscopia – segítik a betegség korai felismerését és precíz stádiumbeosztását. A korai stádiumban felismert tüdőrák esetében az 5 éves túlélési esély többszöröse a késői stádiumban felfedezettnek, és a tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen.

Képzés és szakmai együttműködés a korszerű ellátásért

A tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget. Ennek az egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás, amelynek a fejlesztésében a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. A klinika az MSD Magyarországgal partnerségben megrendezett, április 17-én induló preceptorship programja ennek a jegyében nyújt lehetőséget a fiatal szakorvosok számára, hogy elsajátítsák a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.

A szakmai napon mintegy harminc fiatal orvos és közel tizenöt felkészült előadó vesz részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a tüdődaganatok korszerű ellátásának a kulcsterületeit a diagnosztikától a modern terápiákig. A rendezvény különlegessége, hogy a pulmonológia, az onkológia, a mellkassebészet, a képalkotó diagnosztika, a patológia és a sugárterápia vezető szakemberei – több intézményből – egyetlen program keretében mutatják be a legújabb tudományos és klinikai eredményeket.

Jelentős előrelépések a diagnosztikában és terápiában

Prof. Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója tüdőgyógyász, klinikai onkológus és infektológus szakorvos, a Külső Klinikai Tömb orvos-főigazgatója rámutatott: „Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a betegség felismerésében és kezelésében. A korszerű diagnosztikai módszerek, a molekuláris diagnosztika fejlődése, valamint az immunterápiás és a célzott kezelések megjelenése egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget.”

Hozzátette, a modern diagnosztikai módszerek és az innovatív terápiák alapvetően változtatták meg a betegség kezelésének lehetőségeit. A fiatal szakorvosok képzése ezért kulcsfontosságú ahhoz, hogy a betegek a lehető legkorszerűbb ellátásban részesülhessenek.

Epidemiológiai adatok és kockázati tényezők

A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a vezető daganatos megbetegedések közé
tartozik: hazánkban évente mintegy 9000 új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében. A tüdőrákban szenvedők 5 éves életkor-standardizált nettó túlélési aránya jelenleg 18,4%, vagyis a diagnózist követő öt év elteltével ötből egy beteg él.

A tüdőrák kialakulásában többféle kockázati tényező játszhat szerepet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegség kialakulása a dohányzáson túl számos egyéb tényezővel is összefüggésbe hozható. Ilyenek lehetnek többek között a légszennyezés, bizonyos kémiai anyagokkal való expozíció, genetikai eltérések – például egyes molekuláris mutációk –, korábbi
fertőzések, hormonális hatások, étrendi tényezők, illetve egyes anyagcsere-betegségek.

A nemzetközi epidemiológiai adatok arra is rámutatnak, hogy a tüdőrák előfordulása a soha nem dohányzó populációban is emelkedést mutat, különösen a nők körében.

Javuló túlélési eredmények

Ugyanakkor a betegség kimenetelében is érdemi változások figyelhetők meg. Az MSD Magyarország adatkutatói által elvégzett magyar NEAK-adatokon alapuló, 2011-2021-ig tartó időszakot felölelő elemzés szerint, jelentős javulás látható a túlélési eredményekben az immunterápia bevezetése után, annak ellenére, hogy a megfigyelési időszak alatt nőtt az idősebb betegek aránya. Az előrehaladott NSCLC-vel diagnosztizált, szisztémás daganatellenes kezelésben részesülő betegek halálozási kockázata az elmúlt évtizedben 22–32%-kal csökkent, és a hároméves túlélési arány közel duplája volt azoknál a
betegeknél, akiket az immunterápia utáni időszakban diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket azelőtt.

A korai felismerés jelentősége

A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a túlélési esélyek szempontjából. A nemzetközi epidemiológiai adatok szerint a tüdődaganatok esetében jelentős különbség figyelhető meg az egyes stádiumok túlélési mutatói között.

A SEER-adatbázis adatai alapján a lokalizált stádiumban diagnosztizált tüdőrák esetében az 5 éves túlélés mintegy 65%, regionális terjedés esetén körülbelül 37%, míg távoli áttétek jelenlétében mindössze mintegy 10%. Ezért a szakemberek szerint kiemelt jelentősége van a szűrőprogramoknak és a korszerű diagnosztikai módszereknek, amelyek lehetővé teszik a daganat korai stádiumban történő azonosítását és az akár kuratív célú kezelés megkezdését.

A Semmelweis Egyetem szerepe és fejlesztései

A betegség elleni küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája, amely a hazai tüdőgyógyászat egyik legfontosabb ellátó központja. Az intézmény évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, valamint több mint 2000 onkológiai kezelést biztosít, miközben az oktatás és a kutatás területén is meghatározó szerepet vállal.

A klinika az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre az infrastruktúrája és diagnosztikai kapacitása terén. A járóbeteg-ellátás korszerűsítése során több rendelő és betegellátó helyiség újult meg, valamint egy EBUS (endobronchiális ultrahang)
bronchoszkópos rendszer került a bronchológiai műtőbe. Ez a korszerű diagnosztikai technológia teszi lehetővé a mediastinalis nyirokcsomók és a tüdődaganatok pontos mintavételét, ami a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott onkológiai kezelés szempontjából kulcsfontosságú.

A Pulmonológiai Klinika emellett számos hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban is részt vesz, amelyek révén a betegek egy része a legkorszerűbb innovatív terápiás készítményekhez is hozzáférhet.

A preceptorship program szakmai tartalma

A Semmelweis Egyetem stratégiai partnere, az MSD Magyarország támogatásával most megvalósuló preceptorship program áttekinti a tüdődaganatok ellátásának teljes spektrumát: a korai és metasztatikus stádiumú nem kissejtes tüdőrák diagnosztikáját, a molekuláris patológiát és biomarker-vizsgálatokat, a korszerű képalkotást, a mellkassebészeti és sugárterápiás megközelítéseket, valamint az immunterápiás kezelések alkalmazását és mellékhatásainak a menedzsmentjét.

Multidiszciplináris megközelítés a gyakorlatban

„A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának a kialakításában. A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen” – fűzte hozzá Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.

Prof. Dr. Holló Péter a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója rávilágított arra, hogy „a 21. századi betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl, a kezeléshez társuló nemkívánatos események kézben tartását, amely az interdiszciplináris együttműködés keretein belül a Semmelweis Egyetem
Klinikáin a mindennapi betegellátás része.”

Források:

• Semmelweis Hírek - Schifter Judit: Megújultak a Pulmonológiai Klinika járóbeteg-ellátó helyiségei
• SEER Program – Lung and Bronchus Cancer Survival Statistics
• PubMed - Jaclyn LoPiccolo, Alexander Gusev, David C Christiani, Pasi A Jänne: Lung cancer in patients who have never smoked - an emerging disease
• Frontiers - Kiss Zoltán, Gálffy Gabriella, Müller Veronika, Moldvay Judit, Sárosi Veronika, Páapai-Székely Zsolt, Csada Edit, Kerpel-Fronius Anna: Significant changes in advanced lung cancer survival during the past decade in Hungary: impact of modern immunotherapy and the COVID-19 pandemic
• Semmelweis Hírek - Súlyos tüdőbetegek kezelése új, hatékonyabb ellátási formában