Kollagénpótlás: szükséges vagy felesleges? | Weborvos

A Semmelweis Egyetem szakértője szerint egészséges, változatos étrend mellett nincs szükség a kollagén külső pótlására. A szervezet ugyanis a bevitt fehérjékből, megfelelő C-vitamin-, cink- és rézbevitel mellett képes előállítani a szükséges kollagént.

A kollagén szerepe és csökkenése 30 év felett

A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. „Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is" – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?

Miért nem szívódik fel a kollagén változatlan formában?

„Ha szájon át visszük be kollagénporok formájában, az nem fog kollagénként bekerülni a szervezetbe, mert az emésztőnedvek szétszedik a gyomor-bélrendszerben – mint minden más fehérjét is – aminosavakra. Az aminosavak ugyanis minden fehérje, így a kollagén építőkövei is” – szögezi le dr. Lakatos Péter.

Hozzátette, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend esetén általában nincs szükség kollagén külső pótlására, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben – például a klimax idején vagy fokozott fizikai terhelésnél – indokolt lehet a kollagén képződéséhez szükséges tápanyagok bevitelének növelése. Ám ahhoz, hogy ezekből a szervezet kollagént tudjon készíteni magának, három tényezőnek kell teljesülnie.

„Az első, hogy fehérjét kell bevinni, melynek kiváló forrásai a hal, a marha, a csirke, a csontleves, a kocsonya, illetőleg a növényi fehérjék, például a hüvelyesek. Másodszor elengedhetetlen a kollagén képződéshez a C-vitamin, ami legnagyobb mennyiségben a paprikában, a citrusfélékben, a bogyós gyümölcsökben és a savanyú káposztában található meg. Ezeken túl pedig a cink és a réz is szükséges, amelyeket pedig diófélékből, magvakból, illetve hüvelyesekből lehet fedezni. Tehát, ha ezeket fogyasztjuk, akkor a szervezet kollagén-szintetizáló, -gyártó képességét támogatjuk. Direkt kollagént hiába pótolunk, az nem fog kollagénként felszívódni” – hívja fel a figyelmet az igazgatóhelyettes.

A kollagén hatása: csak hosszú távon érezhető

Ízületi panaszok fennállása esetén, illetve a bőr rugalmasságának javítása céljából egyesek kollagénpótlás mellett dönthetnek, ilyenkor azonban célszerű a hidrolizált forma választása, mivel ennek biológiai hasznosulása kedvezőbb. A hidrolizált kollagén olyan, enzimes eljárással előkezelt forma, amely kisebb egységekre bontva könnyebben szívódik fel a szervezetben.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a bevitt kollagén nem változatlan formában épül be a szervezetbe, hanem aminosavakra bomlik, és ezek hasznosulása is csak megfelelő tápanyagellátottság – így elegendő fehérje-, C-vitamin-, cink- és rézbevitel – mellett biztosított. Ennek hiányában a kollagénkészítmények fogyasztása nem eredményez érdemi felszívódást.

A pozitív hatások így is csak hosszú távon, 8-12 hét után érezhetőek. A kollagén ajánlott mennyisége idősebb korban 2,5-5 gramm naponta, ezzel javulhat a bőr feszessége, rugalmassága, míg az ízületek és porcok védelme érdekében sportolóknak akár 10-15 grammra is szükségük lehet.