A szív- és érrendszeri betegségek, a veseműködés romlása és az anyagcsere-zavarok szorosan összefüggenek, és gyakran együtt alakulnak ki – ezt nevezzük CKM-szindrómának.
Hazánkban minden nyolcadik felnőtt érintett lehet a CKM-szindróma előrehaladott stádiumában. Magyarországon első alkalommal valósult meg olyan átfogó, országos szintű kutatás, amely 11 év hazai betegadatainak elemzésével járul hozzá a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggések mélyebb megértéséhez, ezáltal támogatva az egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívás kezelését.
A különböző szerveket érintő betegségek akár egy tőről is fakadhatnak
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a vizsgálat kezdetén mindhárom betegségben érintett résztvevők közel fele nem élte túl a következő öt évet. A vizsgálat eredményeit bemutató sajtóeseményen a szakértők arra is rámutattak, hogy a három betegségtípus egymással szorosan összefügg, ezért a szakmai irodalomban egyre gyakrabban fordul elő új klinikai entitásként a CKM-szindróma (cardiovascular-kidney-metabolic szindróma). A hatékony kezelés integrált, multidiszciplináris megközelítést igényel.
„Kutatásunk elvi keretét az Amerikai Szívgyógyászati Társaság által a közelmúltban meghatározott CKM-szindróma jelentette. A szindróma leírása rávilágít arra, hogy az elhízás, a magasvérnyomás, az anyagcsere-betegségek – mint a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség – az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a perifériás érbetegség, a szívinfarktus, a stroke, a nem alkoholos eredetű zsírmáj és a krónikus vesebetegség akár ugyanannak a kórfolyamatnak a különböző állomásai is lehetnek, és ezt a megállapítást a mi kutatásunk adatai is alátámasztják. A kórfolyamat kialakulásában meghatározó szerepet játszhat az egészségtelen életmód: a dohányzás, a mozgásszegény mindennapok, az energia-, és szénhidrátdús táplálkozás, az alváshiány, a stressz” – mondta Dr. Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója.
Több, 10 évet felölelő adatokkal igazolták a CKM gyakoriságát
A Novo Nordisk Magyarország által támogatott, országos, retrospektív vizsgálat során a szakértők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában elérhető, anonim adatok felhasználásával azon páciensek egészségi állapotát és betegségük progresszióját vizsgálták, akiknek 2013 január 1-én már fennálló, diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségük, valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük vagy vesebetegségük volt. A kutatás 11 éves utánkövetéssel elemezte a betegségek előfordulását, a társbetegségek kialakulását és az érintett páciensek hosszú távú túlélését. „A hazai felnőtt, húsz évesnél idősebb lakosság körében végzett klinikai-epidemiológiai jellegű adatbázis-elemzésünk a vizsgálatban szereplő egyének nagy száma, a követés tartama és a kardiovaszkuláris, renális (vese) és metabolikus betegség (2-es típusú diabetes) önálló és együttes előfordulásának vizsgálatával emelkedik ki a hasonló jellegű tanulmányok sorából. Az eredmények alátámasztják azt a koncepciót, amely szerint a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségek jellemző módon nem önállóan, hanem különböző kombinációkban, de együtt is előfordulhatnak, s erre a tényre nemcsak a diagnózis és a terápia során, hanem már a megelőzéskor is gondolnunk kell” – tette hozzá Prof. Dr. Jermendy György címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktora (MTA), a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet III. Belgyógyászati Osztály főorvosa.
A betegségek az idő függvényében társulhatnak egymáshoz
A vizsgált időszak kezdetén, 2013. január 1-jén a magyar felnőtt lakosság közel egy nyolcadát érintette a három elemzett kórkép valamelyike. 7,8 százalékukat 2-es típusú cukorbetegséggel, 7,7 százalékukat szív- és érrendszeri betegséggel diagnosztizálták, míg a krónikus vesebetegség mindössze 0,7 százalék kórtörténetében szerepelt. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a CKM-szindróma progresszív jellegű megbetegedés. A kezdetben csupán egy betegségben szenvedő páciensek jelentős részénél ugyanis a vizsgálati időszak alatt megjelentek társbetegségek is. A cukorbetegek 18,8 százalékánál alakult ki szív- és érrendszeri megbetegedés, míg a kezdetben szív- és érrendszeri megbetegedéssel diagnosztizáltak 8,6 százalékánál alakult ki cukorbetegség. A krónikus vesebetegek 13,4 százalékánál alakult ki szívbetegség, és 4 százalékuknál cukorbetegség. Összességében a betegek több mint 60 százalékánál alakult ki újonnan valamely vizsgált krónikus betegség.
A CKM szindróma gazdasági vonzata is jelentős
Az egyén egészségi állapotára gyakorolt hatásai mellett a CKM-szindróma gazdasági vonzata is jelentős lehet, ugyanis a vizsgált krónikus betegségek a munkaerőpiacon is aktív, 50–59 éves korosztályt is jelentős arányban érintik. „Annak érdekében, hogy még alaposabban megismerjük a CKM-szindrómát, és felmérjük, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a regionális egészségügyi stratégiák milyen hatással vannak a kimenetelére, további vizsgálatokra van szükség. Azonban a most bemutatott eredmények is segíthetnek az összetett kórkép felismerésének és kezelésének újragondolásában, a prevenciós programok, diagnosztikai és terápiás módszerek hatékonyságának növelésében” – összegezte a kutatás jelentőségét Dr. Kiss Loretta Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.
Ha érdekel a depresszió és a szívbetegség kapcsolatáról készült írásunk, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!