• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

A nyirokérnövekedést serkentik az SE kutatói mRNS-sel

Hírek 2021.06.09 Forrás: Semmelweis Egyetem
A nyirokérnövekedést serkentik az SE kutatói mRNS-sel

Az SE kutatói egy olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki.

A koronavírus-vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája. A Semmelweis Egyetem kutatói nemzetközi együttműködésben egy olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki, és így a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának. Az erről szóló publikáció a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg. 

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is. Ez egy nagyon forró terület most a tudományban – mondja dr. Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense.

A kutatásuk elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit, eredményeik emellett közelebb vihetnek a nyirokérműködés károsodása miatt kialakuló nyiroködéma kezeléséhez is. Ez a betegség – amire jelenleg nincs célzott terápia – világszerte százmilliókat érint.

A fejlett országokban elsősorban daganatos betegségek nyomán alakul ki, de a háttérben állhat gyulladás vagy sérülés is, a trópusi országokban pedig bizonyos paraziták miatt számít nagyon gyakori betegségnek.  

A munka során használt mRNS alapú rendszert eddig döntően vakcinafejlesztésre használták, mint ismert, a technológia áttörést hozott az új típusú koronavírus elleni küzdelemben (a Pfizer/BioNTech és a Moderna készítménye is erre a technológiára épül). A Semmelweis Egyetem kutatói dr. Jakus Zoltán vezetésével dr. Pardi Norberttel, a University of Pennsylvania kutatócsoport-vezetőjével működtek együtt egy olyan új mRNS alapú rendszer létrehozásában, amely hosszú távon megoldás lehet a szervezetben károsodott nyirokér működés helyreállítására.

Az mRNS alapú koronavírus védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén el tudja pusztítani az immunrendszer a bejutott vírust – emlékeztetett dr. Jakus Zoltán. „A mostani kutatás során ugyanezt a rendszert használjuk, csak nem vírusfehérjét termeltetünk, hanem egy nyirokérnövekedési faktort viszünk be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudunk kiváltani szervspecifikus nyirokérnövekedést az adott szervben” – ismertette a munkát vezető kutató.

„Eljutottunk odáig, hogy hatékonyan tudunk szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani, így jobban megértjük a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatmodellben képesek vagyunk visszafordítani a nyiroködémát, amely az alapját képezheti egy későbbi terápiás megközelítésnek” – tette hozzá.

A munkacsoport eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg 2021. június 8-án. A kísérletes munka döntő részét dr. Jakus Zoltán irányítása mellett dr. Szőke Dániel, a közlemény első szerzője és dr. Kovács Gábor PhD-hallgatók végezték.

Dr. Szőke Dániel, az egyetem PhD-hallgatója, aki dr. Jakus Zoltán kutatócsoportjához harmadéves TDK-hallgatóként került, hangsúlyozta: a nyiroködéma lehetséges terápiája az első használata lehet ennek az eszköznek, magát a koncepciót a későbbiekben más olyan krónikus betegségeknél is lehetne használni, amelyekben a nyirokereknek szerepe lehet, és megoldást jelenthet a nyirokerek növekedésének serkentése és funkciójuk újraindítása.

A fenti képen dr. Kovács Gábor, dr. Jakus Zoltán, dr. Szőke Dániel

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink