• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A kényelem és a figyelem a magánegészségügy melletti érv

Hírek 2019.09.18 Forrás: Weborvos
A kényelem és a figyelem a magánegészségügy melletti érv

Amikor a privátellátót választják, nem játszik kiemelt szerepet a betegek döntésében a felszereltség és a tisztaság.

Minden tizedik magyar többségében magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordul, negyedük viszont kizárólag az állami ellátást veszi igénybe. A fizetős orvosi szakrendelések közül a fogászat, a nőgyógyászat és a szemészet a legnépszerűbb– derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából.

Egy tavalyi TÁRKI kutatás szerint a magyarok éves szinten fejenként 200 000 forintot költenek jövedelmükből magánegészségügyi szolgáltatásokra. A magánegészségügy növekvő szerepét a mostani legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatása is megerősítette. A megkérdezettek csupán negyede állította, hogy még nem járt magánrendelésen, azon belül is különbség mutatkozik a fiatalabbak és idősebbek válaszai között. A 35 év alattiak közül csupán minden ötödik válaszadó kerülte el a magánrendelőket, míg az 56 évnél idősebbek közül többen, közel harmaduk jár kizárólag állami egészségügyi intézménybe. Vagyis a fiatalabb generációk növekvő arányban használják a privát egészségügyi szolgáltatásokat.

A kutatásban résztvevők több mint harmada állította, hogy általában állami ellátást vesz igénybe, viszont adódnak olyan helyzetek, amikor vállalják a magánrendeléssel járó kiadásokat.A megkérdezettek több mint tizede ellenben azt nyilatkozta, hogy többségében magánrendelésre jár. A fizetős szolgáltatásokat igénybe vevők között is megfigyelhetők a korosztálybeli különbségek: a 25-35 évesek hatoda preferálja a magánrendelést, míg a nyugdíjhoz közelítők csupán 7 százaléka veszi gyakran igénybe a fizetős betegellátást.

A megkérdezettek közel 40 százaléka úgy véli, a magánrendeléseken több idő és figyelem jut a betegekre,harmaduk szerint pedig a fő vonzerő, hogy nincsenek hosszú várólisták. A kényelemért, a figyelemért és a rövid várakozási időért cserébe megéri fizetni - vallja a megkérdezettek több mint háromnegyede. Meglepő módon a kutatásban résztvevők nem gondolják azt, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók felszereltsége vagy a rendelők, kórtermek tisztasága kiemelt szerepet játszana a döntésében.

Ha már a fizetős rendelést látogatják, akkor leginkább a fogászati kezelést (57%), a nőgyógyászati ellátást (36%) és a szemészetet (21%) veszik igénybe a magyarok. Szakrendelésektől függetlenül, ha a szolgáltatástípusokat vizsgáljuk, akkor a kutatásban résztvevők legnagyobb arányban magánellátást akkor vesznek igénybe, ha egynapos sebészeti beavatkozásról van szó (32%). Ezt követi a diagnosztikai vizsgálat (28%) és a kórházi fekvőbeteg-ellátás (23%).

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink