• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Határőr úti történelem

Hírek 2019.06.19 Forrás: Radiologia.hu
Határőr úti történelem

Néhány összegyűjtött történetet az ország első, Határőr úti MR-laborjáról, ahol ma adták át az új MR-berendezést. 

Az egészségügyért felelős államtitkár, a Semmelweis Egyetem rektora és a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója is részt vett azon az ünnepélyes átadáson, amelyet ma délelőtt tartottak a magyar radiológia egyik fellegvárának számító Határőr úti épületben. Az új Siemens MAGNETOM Aera 1,5 tesla térerejű, teljes kardiológiai funkcionalitással ellátott berendezés a radiologia.hu szerint a modern képalkotás magyarországi történetének következő fejezetét jelenti, méltó örököse a 32 évvel ezelőtt, 1987-ben telepített Siemens MAGNETOM H 1.5T mágnesnek.

Nemcsak Magyarország, hanem a keleti blokk első mágneses magrezonanciás berendezésének helyszíne a Határőr út 18, hiszen négy évig ez volt az ország egyetlen MR berendezése. Az 1983-ban először Németországban, majd a világ több pontján is kereskedelmi forgalomba állított MAGNETOM H 1.5T rendszer abszolút csúcstechnológiának számított, annyira, hogy a gépnek az MSZMP Pártbizottságának külön engedélyére volt szüksége a beszerzéshez. Szlávy László professzor, az osztály akkori vezetője és a már legendás Szabó Zoltán professzor a klinika akkori igazgatója személyesen lobbizott a Pentagonnál, hogy a COCOM tiltólistán szereplő, az MR lelkét képező VAX számítógép kivételes engedéllyel bekerülhessen az országba. 1987 nyarán, amikor az akkor szintén világszínvonalúnak számító, egy évvel korábban telepített CT-berendezésen Fornet Béla vezetésével késő estig dolgoztak a radiológusok, éjszakánként a Siemens MR-telepítő mérnökei és a radiológusok közösen fogyasztották el a röntgenasszisztensek által főzött gombapörköltet galuskával a Határőr úton – meséli egyik forrásunk, aki fiatal radiológusként akkor ismerkedett a CT-diagnosztikával.

A szocializmusban a megrendelő minden esetben az Egészségügyi Minisztérium volt, a gyártó cég a minisztérium műszaki és beszerzési osztályával tartotta a kapcsolatot. Ám az kimondatlan szabály volt, hogy nyugati, keményvalutás eszközt csak akkor lehetett választani, ha a magyar berendezés nem létezett a Medicornál vagy Gamma Műveknél, vagy nem volt olyan fejlett – meséli egy másik forrásuk, aki rendszermérnökként kezdte karrierjét. – A nyugati termék beszerzése sok szempontból rögösebb volt, de a főorvosok minden megtettek, és lobbiztak érte, sikerrel – például így került az első CT és MR is a Határőr útra.

Ám ahhoz nagyon kevesen értettek, hogy egy ilyen készüléket hogyan telepítsenek és tartsanak életben. Például, nem sikerült tökéletesen a mágneses árnyékolás. Ennek eredményeként, amikor a Határőr út gondnoka az épület környékén kapált, minden egyes kapavágásnál szitokszót lehetett hallani, mert a kapavasat magához vonzotta a mágneses tér. Az MR labor feletti leletező szobában az asztalra lerakott gémkapcsok rézsútosan „vigyázzba álltak”, a filmről leletező radiológus mutatós kvarcórái megálltak, Karlinger főorvos asszony kislányai (azóta már ők is asszonyok) azzal játszottak, hogy ha egy szifonpatront kivesznek a dobozából, a mágneses tér miatt fürtben jön vele a többi. A klinikának később egy furcsa perrel is szembe kellett néznie, mert a mágneses tér egészen Rubik Ernő szomszédos villájáig elért, és megkeserítette a világhírű feltaláló életét.

Az MR-berendezés óriási területet, 140 négyzetmétert foglalt el, a pincében lévő gépterem 60 négyzetméteres volt, ám azt nem úgy kell elképzelni, mint a mai géptermeket:elektronikával és számítógépekkel zsúfolt volt a helyiség. Az akkori és a mai MR-berendezések között nem csak a technológiai, hanem a méretbeli különbség is megdöbbentő:akkor a gép egyetlen 2x3 méteres alapterületű hűtőegysége nagyobb helyet foglalt el, mint egy mai MR-berendezés teljes géptermi igénye. Akkor több mint tíz kabinetbe voltak szétosztva az elektronikai elemek. Az ember belépett az óriási gépterembe, és mindenféle lámpák villódzását látta, mint egy sci-fi filmben. Az eszközök nagy része analóg volt, hiszen a képszámítást analóg módon végezték. Amit ma egy mobiltelefon méretű eszköz gond nélkül elvégez, az akkor egy háromajtós szekrénybe fért be, telezsúfolva elektronikával. A különálló analóg rendszerek összehangolása és kontrollálása szinte lehetetlen feladatot jelentett, amelyek eredményeként szinte sose volt olyan, hogy egy gép tökéletesen működött volna. A felmerülő technikai hibák kijavítása úgy nézett ki, hogy két rendszermérnök levonult a gépterembe, és egy hét múlva kezdtékcsak sejteni, hogy merre lehet a hiba forrása.

A csúcstechnológia akkor még mást jelentett, mint ma, a megoldások nem voltak annyira kiforrottak, mint később tapasztaltuk. A gép gyakori hibákat produkált, az elektronikai elemek gyorsan elhasználódtak, 1996-ra pedig olyan állapotba került a berendezés, hogy nem lehetett megjavítani, így az MR-labor bezárt – egészen 2002 szeptemberéig.

A magyar egészségügy mai valóságából, az országszerte működő 121 CT és 74 MR távlatából nehéz elképzelni az 1990-es évek forráshiányos világát, amikor a teljes pénzhiány miatt az ország vezető egyetemén hat évre fel kellett függeszteni az MR-diagnosztikát, közben a CT-berendezés is teljes mértékben elavult. 2000-ben a nyugdíjba vonuló Szlávy professzor után a nemrég elhunyt Hüttl Kálmán professzor, akkor még docens, kapta meg feladatul a csipkerózsika álmát alvó diagnosztikus labor vezetését és feltámasztását. 2002-ben a Harvard Egyetemen dolgozó Jólesz Ferenc professzor aktív közreműködésével került új MR-berendezés a Határőr útra. A 1,5 teslás MR-berendezéssel integrált fókuszált ultrahangos ablációs rendszert a GE HealthcareJólesz professzor ráhatására óriási kedvezménnyel szállította, így a berendezés költségét az egyetem ki tudta gazdálkodni. Egy évvel később, 2003 szeptemberében sikerült lecserélni a CT-berendezést is, és egy, az akkori csúcstechnikának számító 8 szeletes GE gyártmányú CT-berendezés került a klinikára. Az új MR már alkalmas volt szív MR-vizsgálatok végzésére, amelyet először Simor Tamás professzor végzett a Határőr úton, hosszú éveken keresztül minden szombaton. Az új CT-berendezéssel végeztek az országban először EKG-vezérelt szív CT-vizsgálatot (a 8 szeletes CT-vel!), az ezekben az években a Határőr úton megforduló radiológus generáció pedig az ország minden pontjára elkerült – ma már több intézmény meghatározó radiológusai, osztályvezető főorvosai.

A következő fejezetre 2008 őszéig kellett várni. Merkely Béla 2007 júliusától vette át a Kardiológiai Központ irányítását. Aktív vezetői munkája eredményeként 2008 őszére érkezett meg az új Philips Achieva 1,5T, amely egészen 2019 tavaszáig működött és több tízezer beteg diagnosztikájához járult hozzá. Két évvel később pedig 2010 novemberében pedig abszolút csúcstechnika került a Határőr útra: az ország első és még ma is kuriózumnak számító 256 szeletes Philips BrillianceiCT rendszere, amelynek lehetőségeit először a Határőr úton nevelkedett, Bostonban tanulóidőt töltött, majd 2010 őszétől hazatérő Maurovich-Horvat Pál, ma pedig már 10 fős kutatócsoportja, a CIRG használ ki teljes mértékben – évente közel 3000 szív CT-vizsgálatot végezve. 2018 januárjában helyezték üzembe az intézményben – a két európai teszthelyszín egyikeként – azt a GE HealthcareCardiographe CT-berendezést, amely speciálisan szív CT-vizsgálatokra fejlesztettek ki az izraeli kutatók.Fontos érdekesség: az a helyiség, ahol most a Cardiographe működik, eredetileg az első Siemens MR héliumvisszanyerő berendezéséhez tartozó hatalmas ballonnak adott helyet.

Az MR-diagnosztikában tapasztalt országos és fővárosi kapacitáshiány miatt 2002 óta a Határőr úti intézmény fő profiljára, a szív MR-diagnosztikára csak korlátozottan tudott koncentrálni a klinika csapata, ugyanis a Semmelweis Egyetemen belül három évig csak ez az MR-berendezés állt rendelkezésre, 2005-től a Semmelweis Egyetem MR Kutató Központjának 3 Teslás berendezése kiegészítette a kapacitást, de egészen 2016-ig kellett várni, míg a Radiológiai Klinikán elindult a rutinszerű 1,5 Teslás MR-diagnosztika, sőt a Határőr úttól párszáz méterre, a Szent János Kórházban is elindul még idén egy új 1,5 Teslás MR. Így a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika ma már döntő mértékben a kardiovaszkuláris betegségek MR-diagnosztikájára tud fókuszálni, ezért is jelenti számunkra a jövőt – ugyanúgy, mint 32 évvel ezelőtt – a Siemens MR-berendezése. A klinika visszatért első szállítójához, és a teljes kardio diagnosztikai funkcionalitással ellátott Siemens MAGNETOM Aera berendezést az elmúlt 32 év MR-diagnosztikai tapasztalatai alapján rendelték meg: szélesebb csőátmérővel, 250 kg teherbírású asztallal és speciális funkciókkal, amelyek az altatásban lévő vagy újraélesztésen átesett betegek, csecsemők, illetve fogyatékkal élők vizsgálatát is lehetővé teszik az ország teljes mértékben megújult első MR-laborjában.

A mai átadás részleteiről itt olvashat.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink