HUNGAROMED – Átalakulóban az egészségügy

Fontos bejelentések és szakmai eszmecserék helyszíne volt a Hungexpo Budapesti Vásárközpont. Az október 11–13. között megrendezett első HUNGAROMED Egészségügyi és Orvos technológiai kiállításon és konferencián jelen voltak a magyar egészségügy meghatározó szereplői: orvosok, intézményvezetők, cégek és az egészségügy szinte összes területének képviselői.

„Az egészségipar mindenhol a világon – így Magyarországon is – az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ráadásul nem átmeneti, a divat vagy az aktuálisan felfutó kereslet szülte konjunkturális ágazatról, hanem tartósan és folyamatosan bővülő, stabil, a recessziótól is szinte teljesen védett piacról van szó. Olyanról, amely más ágazatokra is innovatív hatással van” – mondta a kiállítás megnyitóján Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Mindezeket figyelembe véve indította el idén a Hungexpo a HUNGAROMED Egészségügyi és Orvostechnológiai kiállítást és konferenciát, amely a cég reményei szerint hamarosan nemcsak idehaza, hanem a régióban is a szakma tájékozódási pontja lehet.

Az október 11–13. között megrendezett kiállításon 2.300 négyzetméteren 97 kiállító – köztük a legnagyobb orvostechnikai, valamint gyógyászati segédeszköz gyártó-és forgalmazó cégek, magán egészségügyi szolgáltatók, egészségbiztosítók, szakmai szervezetek – mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat. Az eseményen részt vett a szakma élvonala. A kiállításon és a hozzá kapcsolódó programokon keresztül megismerhetők voltak a legújabb technológiai eredmények, a legfrissebb elemzések.

A HUNGAROMED égisze alatt rendezték meg idén a 40. Medicina konferenciát, amelyen az ágazat szinte teljes vezérkara részt vett. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyitóbeszédében elmondta: heteken belül elfogadhatja a kormány az alapellátás megerősítéséről szóló javaslatcsomagot. Hozzátette: mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon, de ehhez meg kell határozni az ágazat struktúráját, tevékenységét, és szanálni kell a kórházak gazdálkodási és pénzügyi rendjét. Ezek miatt is készültek el az öt nagy betegségcsoportban a népegészségügyi programok a prevenciótól a rehabilitációig, és ha ezeket a programokat egymásra rakjuk, kiépül a magyar ellátórendszer. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány hivatalba lépésekor „kezelni kellett a kórházi fertőzések kérdését”.

Kásler Miklós ismételten fontos feladatnak nevezte a magán és az állami ellátórendszer törvényileg szabályozott szétválasztását is. A konferencián a nemzeti egészségprogramokat kidolgozó intézmények képviselői is részt vettek. Mind egyetértettek abban, hogy nagy szükség van az alapellátás erősítésére. Dr. Kásler Miklós a beszélgetés zárszavában azt mondta: mindig az volt a véleménye, hogy a magyar egészségügy rendkívüli emberi és szakmai tartalékokkal rendelkezik. „Nem kell mást tenni, mint segíteni, hogy ezek a képességek teret kapjanak” – fogalmazott a tárcavezető.

A kiállítás három előadótermében a szakmai partnerek telt házas konferenciákat, továbbképzéseket tartottak. Kiemelkedő volt a MediKlaszter Nemzetközi Orvostechnikai Konferenciája, ahol a fő téma a magyar orvostechnikai ipar innovációja, bel-és külföldi versenyképességének növelése volt. Az akkreditált kreditpontos továbbképzések közül nagyon népszerű volt a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának képzése, ahol több, mint 100 szakember szerzett értékes kreditpontokat. A két napos BrainMarathon 4 Health versenyen pedig egyetemi hallgatók és frissdiplomások arra kerestek megoldást, hogy hogyan lehet a legelmaradottabb régiók lakosságát egészségesebbé tenni a digitális technológiák segítségével.

A kormány egészségügyi terveiről beszélt a kiállítás csütörtöki megnyitóján Dr. Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója is. Mint mondta, a kormány Kelet-Közép-Európa legfejlettebb egészségügyi ellátását szeretné elérni a következő években, azt ezt célzó fejlesztések már folyamatban vannak. Ehhez képest problémának nevezete a hazai beszállítók alacsony számát.

Magyarországon a hazai beszállítók csak 18 százalékban vesznek részt a piac alakulásában. Ez a szám Németországban 60 százalék. Öt éves céljaink között szerepel, hogy itthon elérjük az 50 százalékot a fém ortopédiai implantátumok, a nagy értékű eszközök, az ágy melletti betegfigyelő eszközök és a labordiagnosztika terén” – mondta a főigazgató. Arról is beszélt, hogy a kormány kiemelten kezeli az egészségügyi fejlesztéseket. A Széchenyi 2020 Program keretében eddig 160 milliárd forintot költött a betegbiztonság fejlesztésére, az egynapos ellátás, a pszichiátriai, a gyermeksürgősségi és az addiktológiai ellátás infrastruktúrájának fejlesztésére. Emellett a kormány saját erőforrásaiból csaknem 700 milliárd forintot fordít az uniós fejlesztésekből kimaradó Közép-magyarországi Régió egészségügyének megújítására. Az Egészséges Budapest Program keretében javulni fog az infrastruktúra, a betegbiztonság, a sürgősségi ellátás hatékonysága, nő a beteg elégedettség és könnyebbé válik a hozzáférés a különböző szolgáltatásokhoz” – jelentette ki a főigazgató. A fővárosban épülő három centrumkórház kapcsán elmondta: ezek az év 365 napján 0-24 órában fognak működni. Emellett a kormány 25 kórház és 32 szakrendelő felújítását végzi el a következő öt évben.

A kiállítás utolsó napján, ingyenes Családi Egészségnappal, szűrésekkel és tanácsadással várták a látogatókat. A legkisebbek a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének Teddy Maci Kórházában játékosan megismerkedhettek a gyógyítás fontosságával, a bátrabbak pedig megmérettethették magukat az „ÉV EGÉSZSÉGVERSENYZŐJE” címért, ahol értékes ajándékokat is nyerhettek.

Az első HUNGAROMED-et a szervezők sikeresnek értékelték. Ganczer Gábor vezérigazgató elmondta ugyanakkor, hogy felhasználják a kiállítóktól és látogatóktól érkező észrevételeket, és ezeket figyelembe veszik a következő évek rendezvényeinek tervezésénél.