Az alkotás gyógyító ereje: így hat a kreativitás a mentális és fizikai egészségre | Weborvos

A kreatív tevékenységek az idegrendszer működésére és az egészségre is hatással lehetnek – csökkenthetik a stresszt, javíthatják a hangulatot és az általános jóllétet is.

Az alkotásra még mindig sokan kiváltságként tekintenek, amihez csak a tehetségeseknek van joga, és kizárólag akkor van értelme, ha a végeredmény minimum mestermű, amit mindenki megcsodál. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják: a kreatív tevékenységek nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem az egészségre is áldásos hatással lehetnek. A rajzolás, az írás, a zene vagy bármilyen területen az alkotó folyamat mérhető változásokat idézhet elő az idegrendszerben, a stresszreakciókban és a mentális jóllétben.

A kreativitás, mint stresszkezelő eszköz

Az alkotás egyik legegyértelműbb hatása a stressz csökkenése – már rövid ideig tartó kreatív tevékenység is mérsékelheti a szervezet stresszhormon-szintjét. Rajzolás, festés vagy kreatív írás közben az agy figyelme fókuszáltabbá válik, ami csökkentheti a folyamatos aggodalmak és a rágódás intenzitását.

Az idegrendszer ilyenkor „flow” állapotba kerülhet, aminél kevés jobb dolog történhet vele. Ebben a mentális állapotban ugyanis az ember teljes figyelemmel egy tevékenységre koncentrál, abban „elvész”, más szóval: jelen van a pillanatban, és átmenetileg háttérbe szorulnak a mindennapi stresszorok, a múlton rágódás és a jövőn való aggodalmaskodás is.

Az agy jutalmazó rendszere is aktiválódik

A kreatív folyamatok az agy jutalmazó rendszerét is aktiválják. Az alkotás során dopamin szabadul fel,amely a motiváció, az öröm és a tanulás egyik kulcsfontosságú idegi hírvivő anyaga.

Ez részben magyarázza, miért tapasztalnak sokan megkönnyebbülést vagy energialöketet egy alkotó folyamat után. A kreatív tevékenység egyszerre jelent mentális kihívást és örömforrást, ami az agy számára erősen motiváló kombináció.

Kutatások szerint már rövid ideig tartó alkotás – például rajzolás, festés vagy kollázskészítés – után mérhetően csökkenhet a stresszhormon, a kortizol szintje a szervezetben. Ez arra utal, hogy az alkotás nemcsak pszichés élményt nyújt, hanem a stressz fiziológiai folyamataira is hatással lehet.

A kreativitás és a mentális egészség

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a kreatív tevékenységek javíthatják a hangulatot, csökkenthetik a szorongást és hozzájárulhatnak az érzelmi egyensúly kialakításához. Ez az egyik oka annak, hogy a művészetterápia különböző formái egyre gyakrabban jelennek meg a mentális egészség támogatásában és egyéb rehabilitációs folyamatokban.

Az írás például segíthet az érzelmek strukturálásában és a nehéz élmények feldolgozásában. A vizuális alkotás vagy a zene pedig olyan érzéseket is kifejezhetővé tehet, amelyeket nehéz szavakba önteni.

Az alkotás hatása a fizikai egészségre

A kreatív tevékenységek nemcsak a lelki állapotra hatnak. Egyes kutatások szerint a rendszeres alkotás javíthatja az általános jóllétet, és közvetetten hatással lehet a fizikai egészségre is.

A stressz csökkenése például kedvezően befolyásolhatja a vérnyomást, az immunrendszer működését és az alvás minőségét. Sokaknál tovább erősítheti a mentális jóllétet, ha a kreatív tevékenységet társas élménnyel párosítják, vagyis másokkal közösen, csoportban zenélnek, írnak, festenek, agyagoznak, kötnek vagy bármi módon alkotnak.

Nem a tehetség számít

Az alkotás egészségre gyakorolt hatásának szempontjából nem számít a művészi tehetség. A kutatások szerint már az is kedvező hatású lehet, ha valaki rendszeresen foglalkozik olyan tevékenységgel, amelyben létrehoz valamit – legyen az rajz, naplóírás, kézművesség vagy zene.

A lényeg maga a folyamat – az, hogy az ember figyelme egy időre eltávolodik a mindennapi stressztől, és egy kreatív tevékenységre irányul.

Egyszerűen elérhető, de nagyon is hatékony erőforrás

Az alkotás – akár hobbi formájában – egyszerű módja lehet annak, hogy az ember kapcsolatba kerüljön saját gondolataival, érzéseivel és belső erőforrásaival. A mindennapokban gyakran alábecsüljük ezt a hatást. Pedig mindez nemcsak önkifejezés, hanem olyan tevékenység is lehet, amely hosszabb távon hozzájárulhat a mentális és fizikai jólléthez.

A WHO több mint 3000 tanulmány eredményei alapján ma már tényként kezeli, hogy a művészetek jelentős szerepet játszanak a betegségek megelőzésében, az egészség támogatásában, valamint a betegségek kezelésében és menedzselésében az élet teljes időtartama során.

Források:

• Frontiers in Psychology – Stuckey HL, Nobel J. – The connection between art, healing, and public health
• PubMed – Art therapy and cortisol reduction – Kaimal G. et al. – Reduction of cortisol levels and participants’ responses following art making
• World Health Organization – Fancourt D., Finn S. – What is the evidence on the role of the arts in improving health and well-being?