Bécsben működik egy olyan kórház, ahol már éve óta azt a betegellátást nyújtják, amit más országokban csak a következő évtizedre terveznek.
Bécs az utóbbi években új korszakot nyitott a betegellátásban. Olyan kórházi rendszert épített, ahol nem különálló „szupergépek” adják a modernitást, hanem az egész épület, a szervezés és a technológia egysége. A Krankenhaus Nord (Klinik Floridsdorf) több tízezer négyzetméteren működik, és az itt dolgozó orvosok és más szakemberek a gyógyítás teljes folyamatát újragondolták. A kórtermeket természetes fény, tágas terek, egy- és kétágyas szobák, saját fürdők és zajcsökkentő megoldások jellemzik.
Az intézmény a bécsi városi kórházhálózat (Wiener Gesundheitsverbund, korábban KAV) része, vagyis a teljes ellátás közfinanszírozott, állami rendszerben működik. Modern, csúcstechnológiás felszereltsége és építészeti megoldásai ellenére nem prémium magánklinika, hanem mindenki számára hozzáférhető közintézmény. Bécsben tehát egy állami kórház valósította meg azt az ellátási modellt, amit sokan csak magánszektorban tartanak elképzelhetőnek – villámgyors diagnosztika, robotizált folyamatok, emberléptékű kórtermek és átgondolt, digitalizált betegút.
Egy új szemlélet szimbóluma
A modernség nem csak az esztétika vagy a komfort terén mutatkozik meg. Bécs célja egy olyan egészségügyi modell kialakítása, amelyben a beteg nem csak egy számként jelenik meg a rendszerben, hanem olyan környezetben, ahol minden működési elem – a diagnosztikától a dokumentációig – a gyors, biztonságos és emberhez méltó ellátását szolgálja.
Robotsebészet, digitalizált betegút és automatizált diagnosztika
A kórház működését ma már olyan technológiai háttér támogatja, amely évekkel előrébb jár a legtöbb európai intézménynél. A laborvizsgálatok jelentős részét automatizált rendszerek végzik, amelyek gyorsan és pontosabban dolgoznak. A radiológiai vizsgálatok teljesen digitalizált rendszerben futnak, így az eredmények perceken belül eljutnak az orvosokhoz, felesleges várakozás nélkül. A műtőkben a legmodernebb robotsebészeti platformok működnek. Ez a technológia lehetővé teszi a nagy precizitású, minimálisan invazív műtéteket, kisebb vágásokkal és gyorsabb felépüléssel. A digitális dokumentáció és a betegút-menedzsment szintén automatizált: az orvosok és ápolók egyetlen központi rendszerben látják a páciens aktuális állapotát, vizsgálati eredményeit, terápiáját, így elkerülhetők az információvesztések és a terápiás döntések is gyorsabbá válnak. A rendszer a páciensek számára is jóval áttekinthetőbbé válik: kevesebb várakozás, kevesebb felesleges kör, kevesebb papír és több figyelem, több információ, több valódi jelenlét az ellátók részéről.
A gyógyulás új minősége
A bécsi modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a technológia nem helyettesíti az embert, épp ellenkezőleg: felszabadítja az idejét. A robotok és digitális rendszerek átvállalják a háttérfolyamatokat, az orvosok pedig több időt tölthetnek azzal, aki a legfontosabb: a beteggel. A gyors diagnosztika csökkenti a bizonytalanságot, az átlátható folyamatok minimalizálják a hibalehetőségeket, a komfortos környezet pedig csökkenti a stresszt és támogatja a gyógyulást. Mindeközben a modern műtők és a minimál invazív technológiák rövidebb felépüléssel, kevesebb fájdalommal és kisebb fertőzésveszéllyel járnak. A páciens tapasztalata, hogy érthetően tájékoztatják, kiszámítható folyamatok mentén halad, és a gyógyulás minden szakaszában valódi támogatást kap.
Ez a fajta ellátás – technológia és humánum szoros összhangja – jól mutatja, hogy a jövő kórháza nem futurisztikus elmélet. Ahol pedig még nem elérhetőek a technológiai vívmányok, a humánum addig is bármikor bevethető eszköz.
Források:
- SOPRONMEDIA – Teljesen digitalizált Bécs új csúcskórháza
- LISAvienna – Digital innovation in Austrian hospitals
Ha érdekel, milyen, a mai napig modernnek számító gyermekgyógyászati meglátásai voltak Heim Pálnak, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!