Országos felmérés indul a gyermekek életminőségéről

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Országos gyermek-életminőség felmérést indított a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikája. A HUN-PQoL kutatás a 4–18 éves gyermekek és családjaik életminőségét vizsgálja, az eredmények pedig a jövőben szakmai ajánlások, szűrőprogramok és egészségpolitikai döntések alapjául szolgálhatnak.döntések alapjául szolgálhatnak.

Hiánypótló a kutatás

Jelenleg Magyarországon nem áll rendelkezésre olyan országos felmérés, amely összehasonlítaná a krónikus betegséggel élő gyermekek életminőségét egészséges kortársaikéval. A HUN-PQoL vizsgálat ezt a hiányt kívánja pótolni, miközben a gyermekeket gondozó szülők életminőségére és jóllétére is kiterjed.

Dr. Béres Nóra gyermek-gasztroenterológus, a kutatás egyik vezetője elmondta: az eredeti elképzelés a cöliákiával élő gyermekek életminőségének vizsgálata volt, a program azonban idővel kibővült, és végül országos kutatássá vált, amely több krónikus betegcsoport mellett az egészséges gyermekek bevonását is célul tűzte ki.

A kutatás különlegessége, hogy az egészséges és a krónikus betegséggel élő gyermekek életminőségét egyaránt vizsgálja, így átfogó képet adhat a magyar gyermekek és családjaik mindennapi tapasztalatairól, kihívásairól és jóllétéről.

Az egészségpolitikai döntéseket is támogatják

A kutatók szerint a felmérés nemcsak a gyermekek életminőségéről adhat átfogó képet, hanem az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez is fontos információkkal szolgálhat. Az adatok alapján azonosíthatók lehetnek azok a betegcsoportok és földrajzi térségek, ahol a gyermekek életminőségi mutatói kedvezőtlenebbek.

A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak új szakmai ajánlások kidolgozásához, a szűrőprogramok és edukációs kezdeményezések fejlesztéséhez, valamint az ellátásszervezés hatékonyabbá tételéhez. Emellett a krónikus betegséggel élő gyermekek pszichológiai támogatásának és sportolási lehetőségeinek bővítését célzó intézkedések megalapozását is segíthetik.

Dr. Szabó Attila, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, hogy a kutatás eredményeit szakmai ajánlások, konferencia-előadások és szakpolitikai összefoglalók formájában is hasznosítani kívánják.

Mit vizsgál a kérdőív?

A 15–20 perc alatt kitölthető online kérdőív az általános életminőség, a fizikai és lelki jóllét, az alvásminőség, valamint a bél-agy tengellyel összefüggő panaszok felmérésére szolgál.

Krónikus betegséggel – például diabétesszel, cöliákiával, asztmával, epilepsziával vagy bőrbetegséggel – élő gyermekek esetében betegségspecifikus kérdések is szerepelnek benne.

Dr. Garai Réka szerint az életminőség-vizsgálatok olyan tényezőkre is rávilágíthatnak, amelyek a hagyományos orvosi vizsgálatok során kevésbé kerülnek előtérbe.

„A gyermekek esetében különösen fontos lehet az iskolába járás, a fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok megléte, minősége, a szorongás és az érzelmi jóllét kérdése is” – mondta.

Nemzetközi módszertan alapján dolgoznak

A kutatás előkészítése egy évet vett igénybe. A szakemberek nemzetközileg validált kérdőíveket fordítottak le és adaptáltak magyar környezetre, majd ezek alapján állították össze az online felmérést.

A munkában részt vett többek között dr. Rencz Fanni, a Budapesti Corvinus Egyetem Egészségpolitika Tanszékének egyetemi tanára is, aki szerint a kutatás hosszabb távon a mindennapi betegellátásban is hasznos eszközöket biztosíthat az életminőség nyomon követésére.

Legalább 10 ezer család részvételére számítanak

Az országosan reprezentatív mintához a kutatók legalább 10 ezer család részvételére számítanak. Ennek érdekében több szakmai szervezettel, betegegyesülettel, a védőnői hálózattal, tankerületi központokkal és sportegyesületekkel is együttműködnek.

A legnagyobb kihívást a hátrányos helyzetű családok, valamint az egészséges gyermekek megfelelő számú bevonása jelenti. Ennek támogatására szeptemberben újabb figyelemfelhívó kampányt terveznek az iskolák bevonásával.

Fél évig tart az adatgyűjtés

A kutatók fél éves adatfelvétellel számolnak, az eredmények elemzését követően pedig várhatóan egy éven belül születhetnek meg az első szakmai következtetések és javaslatok.

„Hiszünk abban, hogy a gyermekek egészségét csak komplexen lehet megérteni. A testi, lelki és szociális tényezők elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, ezért munkánk során a holisztikus szemléletet és a különböző szakterületek együttműködését kulcsfontosságúnak tartjuk. A gyermekek jóllétének támogatásához a családok, a szakemberek, a kutatók és a döntéshozók közös gondolkodására van szükség” – hangsúlyozta Szabó Attila, Béres Nóra és Garai Réka.

Hogyan lehet részt venni a kutatásban?

10 éves kor alatt a kérdőívet a szülő tölti ki a gyermek nevében. A 10 év feletti gyermekek az életminőséggel kapcsolatos kérdésekre önállóan válaszolnak, míg a háttéradatokat a szülő adja meg. A 14–18 éves korosztály esetében a részvételhez a fiatal beleegyezése is szükséges. A válaszokat anonim módon, kizárólag összesített statisztikai formában dolgozzák fel.