Fehér köpeny szindróma: mikor nem valódi a magas vérnyomás?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A fehér köpeny szindróma miatt egyeseknél csak az orvosi rendelőben mérhető magas vérnyomás, miközben otthon normális értékeket tapasztalnak. Dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, magas vérnyomás specialista szerint ilyenkor a pontos diagnózishoz további vizsgálatokra is szükség van.

Mit jelent a fehér köpeny szindróma?

Sokaknál az orvosi rendelőben magasabb vérnyomásértékek mérhetők, mint otthon bármikor. A fehér köpeny szindróma hátterében jellemzően a vizsgálattal összefüggő stressz áll, ám csak akkor állapítható meg kétségkívül, hogy erről van szó, ha az otthon mért vérnyomásértékek tartósan normálisak.

A rendelői vérnyomásellenőrzés ugyanakkor továbbra is fontos, mivel az értékeket számos tényező – például a napszak, a fizikai terhelés vagy az alvás – befolyásolhatja. Az időszakos vagy éjszakai vérnyomás-emelkedés például az otthoni, nyugalmi mérések során nem mindig derül ki. A pontos diagnózis érdekében ezért gyakran javasolt az otthoni vérnyomásnapló vezetése és a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) elvégzése.

„Aki tudja, hogy az orvos jellemzően magasabb vérnyomást mér nála, annak is szükséges a rendelői mérés, ugyanis a vérnyomást számos tényező befolyásolja” – hangsúlyozza Petróczy Natália.

Mikor kell további kivizsgálás?

A fehér köpeny szindrómához társuló szorongás miatt jelentkezhet szapora pulzus, izzadás, feszültségérzés vagy enyhe remegés is. Ezek a tünetek felvethetik akár pánikbetegség vagy más szorongásos zavar gyanúját is, ezért szükség esetén ezekbe az irányokba is további kivizsgálás is indokolt lehet.

A fehér köpeny effektus ugyanakkor nem azonos a pánikbetegséggel vagy a generalizált szorongással, bár kapcsolat lehet a jelenségek között. Tartós fennállása esetén érdemes tisztázni a háttérben álló okokat, mivel egyes érintetteknél később valódi magas vérnyomás-betegség is kialakulhat.

„A fehér köpeny szindrómát és a valódi hipertóniát elsősorban többféle vérnyomásméréssel különböztethetjük meg” – ismerteti dr. Petróczy Natália. A belgyógyász szerint fontos tisztázni, hogy a rendelőben mért magas vérnyomás hátterében valóban csak a vizsgálattal összefüggő szorongás áll-e, vagy már kialakult a magasvérnyomás-betegség.

„Amennyiben 'csak' fehér köpeny szindrómáról van szó, a pácienseknek tudniuk kell, hogy ezért nem 'haragszunk', nem tekintjük hisztinek, hiszen a szorongásról nem tehet senki. Ugyanakkor tisztáznunk kell, valódi hipertóniáról van-e szó. Ugyanis magasvérnyomás-betegségnél nemcsak az orvosnál, hanem otthon is tartósan magas vérnyomásértékek mérhetők. A pontos diagnózis megállapításához gyakran szükséges a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés.” – hangsúlyozta Petróczy Natália.

Mit mutat meg a 24 órás vérnyomásmérés?

Az ambuláns 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) során egy hordozható készülék nappal és éjszaka is automatikusan méri a vérnyomást. A vizsgálat segítségével az időszakos vagy éjszakai vérnyomás-emelkedés is kimutatható, így pontosabban megállapítható, fennáll-e magasvérnyomás-betegség.

A páciens a készüléket egy teljes napon át viseli a megszokott tevékenységei mellett. A szakemberek emellett javasolják a fizikai aktivitás, a stresszhelyzetek, az alvás és az esetleges panaszok rögzítését is, ami segíti az eredmények értékelését.

Miért fontos a pontos diagnózis?

A rendelőben mért magas vérnyomás nem minden esetben magyarázható kizárólag stresszel. A háttérben valódi magasvérnyomás-betegség, időszakos vérnyomás-emelkedés vagy éjszakai hipertónia is állhat, amelyet az otthoni mérések nem feltétlenül jeleznek.

Mivel a vérnyomásértékeket számos tényező befolyásolja, a pontos diagnózis felállításában fontos szerepe van az orvosi vizsgálatnak és szükség esetén a 24 órás vérnyomásmérésnek. Ez azért is lényeges, mert a kezeletlen magas vérnyomás jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.