TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben

Idén novemberben érkezik a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány, felsorolva benne kórházigazgatók, orvosok, szakértők, egészségpolitikusok, akik a legnagyobb hatással bírnak a szektorra. A szerkesztők a harminc fős lista publikálása mellett ezúttal is megvizsgálják a szektor legégetőbb kérdéseit: szó lesz többek között a szülészet-nőgyógyászat területén tapasztalható kézenfekvő ugyanakkor mégis igen megdöbbentő változásokról, az egyetemi magánszolgáltatók hatásáról, a klinikai vizsgálatokról, valamint a szektor érdekvédelmi képviseletéről is.

Hatékonyság, finanszírozás, fenntartható üzleti modell

A magyar magánegészségügyi piac 2024-ben új szakaszba lépett: a korábbi látványos eredményeket a stabilitás iránti törekvés váltotta fel. A TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény árbevétele összesen több száz milliárd forintra tehető. A listára kerüléshez idén már minimum 1,7 milliárd forint kellett, ami több mint 20 százalékkal magasabb a tavalyi belépési küszöbnél. A vidéki szolgáltatók átlagos növekedési rátája országos átlag felett alakult. Ennek egyik oka a kisebb piaci telítettség és a bővülő kereslet, míg a labor- és képalkotó diagnosztikában átlagosan 8 százalékos bevételnövekedést mértek. Bár a gazdasági környezet stabilabb lett,  a komplexebb, költségesebb beavatkozásoknál óvatosság figyelhető meg. A jövőt tekintve a szektor szereplői számára a hatékonyság, a finanszírozási képesség és a fenntartható üzleti modell kialakítása lesz a versenyelőny kulcsa. Az ország és lakosság gazdasági helyzete (valamint az állami egészségügy állapota) az elmúlt évben is jelentős befolyással volt a magánszolgáltatók működésére és eredményeire. A 2024-es esztendő azonban már nem drámai fordulatokról szólt. 

Szűrővizsgálatatokon spórulunk

A kereslet visszafogottsága leginkább a szűrővizsgálatok és a halogatható beavatkozások területén érzékelhető, miközben a nagyobb értékű, halaszthatatlan kezelések iránt továbbra is megmaradt a kereslet. A háztartások szűkülő költségvetése miatt egyre tudatosabban mérlegelik az egészségügyi kiadásokat, ami az árérzékenység növekedésében és a kisebb vizsgálati csomagok választásában is tetten érhető. A jövő kihívásait a szektor szereplői a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a komplex betegút-szervezési megoldások további fejlesztésében látják, miközben a verseny éleződése mellett a fenntartható növekedés és a bizalom megtartása a legfontosabb cél.

A gazdasági bizonytalanság hatásai

Magyarországon az elmúlt években drasztikusan csökkent a születésszám, ami közvetlenül visszahat a szülészeti és nőgyógyászati szakrendelések forgalmára. A trendkutatások szerint a fiatalok mindössze 38,7 százaléka járt eddig nőgyógyásznál, és csupán 18 százalékuk vett részt szűrő- vagy fogamzásgátlási célú vizsgálaton. Különösen aggasztó, hogy a szexuális életet megkezdett lányok 41,2 százaléka soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton. A gazdasági bizonytalanság tovább fokozza a visszaesést: a családok egyre gyakrabban választják a hosszabb várakozást a TB-finanszírozott ellátásban a magánrendelések költségei helyett. A fiatalabb generációk attitűdjei jelentősen átalakultak az elmúlt években. A 18–29 éves nők 80 százaléka elsődlegesen az interneten keres információt fogamzásgátlásról, miközben mindössze 47 százalékuk fordul orvoshoz. Ez egyértelműen jelzi, hogy a korábbi családi minták helyett ma már az online csatornák, közösségi médiafelületek és influenszerek befolyásolják a döntéseket. A párkapcsolati szokások is változnak, hiszen egyre gyakoribbak az elköteleződés nélküli viszonyok, ami részben hozzájárul ahhoz, hogy csökken a hormonális fogamzásgátlás iránti igény. Emellett egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás és a nőgyógyászati vizsgálatok igénybevétele is.

A magánegészségügynek alkalmazkodni kell az új társadalmi-gazdasági környezethez

Egyes területeken, például a genetikai szűrésekben és a termékenységi diagnosztikában nőtt a kereslet, míg máshol csökkent a betegforgalom. A háztartások korlátozottabb anyagi lehetőségei a halasztható, jellemzően prevenciós vizsgálatok számának csökkenését okozza. Az intézmények többek között innovatív diagnosztikai eljárások bevezetésével, a páciensélmény javításával, valamint a fiatal generációk megszólítását célzó online kommunikációval reagálnak a kihívásokra. A magánellátók vezetőivel készült interjúk, valamint a kutatások és trendek alapján összességében elmondható, hogy a nőgyógyászati magánrendelések előtt álló kihívások sokrétűek: egyszerre alakítják a keresletet a demográfiai folyamatok, a gazdasági környezet, a fiatal generációk megváltozott attitűdjei, valamint a magánegészségügyi szektor belső versenye. A trendkutatásokból és a szakemberekkel készített interjúkból is kirajzolódik, hogy a születésszám tartós csökkenése, a prevenció háttérbe szorulása és a páciensek árérzékenysége komoly kihívást jelent minden szereplő számára. 

Ha további információk érdekelnek a magánegészségügyről, ezt a cikket ajánljuk.