„Mindig a túlélésért küzdök”

Jankovich Béla nyugdíjazásáig évekig rokkantként élt, szakorvostól szakorvosig járt, és először benne ébredt fel a gyanú, hogy Lyme-fertőzött lehet. Szenvedélyes túrázó, aki betegsége ellenére sem adta fel, bár volt, amikor alig tudott megmászni – ahogy mondja – egy dombot is.

Hogyan kapta el a fertőzést?

1990 tavaszán két hetet Sopronban töltöttünk a feleségemmel, és kedvelt hobbinknak, a túrázásnak éltünk. Ez már akkor is fertőzött terület volt, én is ott szedtem össze több kullancscsípést.

Mikor, milyen tünetek miatt kezdett gyanakodni, hogy fertőzött kullancs csípte meg?

Körülbelül három hónap múlva tapasztalatam olyan jelentősebb tüneteket magamon, ami azelőtt nem volt, így például többször volt ájulásszerű rosszullétem. Amikor egy alkalommal a buszon lettem rosszul, be is kerültem az ügyeletre, de aztán ezzel le is zárult a kezelésem. Aztán reumatológushoz kerültem térdfájás miatt, s olyan, lúdtalpasoknak való talpbetétet kaptam, amiben menni sem tudtam. Izomfájdalom, fáradékonyság jelentkezett, ezért elkezdtem teljesítménytúrázni, hogy erősödjek, mert volt, hogy felállni is alig tudtam. Azt tapasztaltam, hogy kicsit segített rajtam. Folyamatosan jártam egyik orvostól a másikig, de ha javultam is, az csak átmeneti volt. Feküdtem benn fertőző osztályon, de nem diagnosztizáltak nálam Lyme-kórt.

Ki állapította meg, hogy fertőzött?

Bennem éledt fel először a gyanú, hogy esetleg Lyme-kóros lehetek, ám a háziorvosom nem tudta hová tenni ezt a fertőzést, majd aztán elküldött Bózsik Béla főorvoshoz. Úgy vélem, akkor már három éve lehettem fertőzött. Az első leletem negatív lett 1993-ban, míg két szerológiai tesztem is pozitivitást mutatott. Hihetetlenül hangozhat, de nem foglalkoztak vele a kezelőorvosaim.

Hogyan telt az igazolt fertőzöttségig az élete?

Lement a fehérvérsejtszámom, hematológiára kerültem, aztán visszaállt, és ezután gyógyultnak tekintettek. Mindenféle szerveimre kiterjedő tünetekkel küszködtem. Miután a tüdőmnél a nyirokcsomók megdagadtak, nagy dózisú szteroiddal kezeltek, aminek következtében megindult az izomsorvadás nálam, továbbra is teljesítménytúráztam, hogy valamelyes megőrizzem a fizikai aktivitásomat. 1997-ben a neurológián feküdtem… nehéz helyzet volt ez, és kilátástalannak tűnt.

Mikor és hogyan következett be a fordulópont?

1998-ra teszem a fordulatot, akkor újra elmentem Bózsik főorvoshoz, aki igazolta a fertőzöttségemet. Akkor kaptam az első, igazi oki terápiát: vénás injekcióban antibiotikumot. Írnom kellett az OEP-nek, hogy támogassák a kezelésemet. Sajnos az első antibiotikum kúrám abbamaradt, mert Bózsik doktor úr elment az intézetből. 2002-ben kerültem Esztó Klára főorvoshoz, és ekkor kezdődött újra a kezelésem. Ennek köszönhetően volt olyan évem, hogy jól éreztem magam. 2014-ig jártam hozzá. 2015-ben szívritmusproblémám jelentkezett, háromszor megkatétereztek, most készülök a negyedikre. Azt mondják, ez a koromból adódik.

Hogy érzi magát most?

Hullámzó az állapotom, fáradékony vagyok, de a túrázást, napi mozgást nem adtam fel. Mindig a túlélésért küzdök.

Mit tanácsol sorstársainak?

Mindenképpen figyeljenek a kullancscsípés megelőzésére, időben menjenek orvoshoz, ha gyanújuk támat. Most már sokkal fejlettebbek a vizsgálatok, pontosabbak az eredmények. Soha ne adják fel az aktivitásukat még akkor se, hogyha ez nagyon nehéz. Amikor már feltűnik nekik, hogy három-négyféle szakorvoshoz járnak, akkor gyanakodjanak Lyme-fertőzésre.