• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

JELIGE: MYELOMA MULTIPLEX

Orvos válaszol

T.Weborvos!
Édesapámnál 2,5 éve, akkor 71 éves volt, diagnosztizáltak myeloma multiplex betegséget. 3 hetes kórházi kivizsgálására azt követően került sor, hogy igen rossz leleteket produkált, vérsüllyedése 90 feletti értéket mutatott. Fél évvel korábban köszvényt állapítottak meg nála, így rendre ellenőrizték a húgysav szintjét, és mivel alacsony volt a vörösvértestek száma, vastartalmú gyógyszert szedettek vele. A tavaszi vérképek nem mutattak ki magas vérsüllyedést. 2004 októberében került kórházba, teljes kivizsgálás után diagnosztizálták nála a Myeloma multiplexet. Ezt a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen igazolták, kóros elváltozásokat mutató sejteket találtak a vérében. Meglepő módon a szokásos tünetek közül a csontrendszer leépülése, gyengesége nem mutatkozott, a kivizsgálások során pedig semmilyen más rendellenességet, áttétet nem találtak.
A kezelőorvosa onkológusokkal konzultálva úgy döntött, hogy nem alkalmaznak nála kemoterápiát. Kb. fél éven keresztül először hetente, később kéthetente vas és EPO (Eritropoietin?) injekciót kapott, a vérkép fokozatos ellenőrzése mellett. Az EPO-val kb. 6 hónap után leálltak, nem sokkal később a vas injekcióval is.
Édesapám most, másfél évvel az utolsó gyógyszer beadását követően is teljes értékű életet él, súlya gyarapodott, havonta egy alkalommal kell kontrolvizsgálatra jelentkeznie; ahol a vérképe majdnem normális, kivéve a vérsüllyedés normális emberhez képest igen magas, de az ő 2004-es állapotához képest viszonylag jó 20-30 közötti értékét. A csontrendszere ép, sem spontán törések, sem egyéb, a myeloma multiplexre jellemző csontrendszeri elváltozások nem jelentkeztek nála.

Kérdéseim ezzel kapcsolatban:
1. Bárhol kerestem (nem vagyok orvos) a neten, hasonló esetleírással nem találkoztam; így édesapám kilátásaival kapcsolatban semmilyen támpontom nincs. Ismert-e ilyen nem típusos megjelenési formája ennek a betegségnek? Ha a csontrendszerét nem támadja meg, közérzete jó, milyen hatása lehet hosszabb távon, milyen tünetek jelentkezhetnek?
2. Most 2,5 évvel van túl a diagnózison. Mekkora lehet a túlélési ideje? Elképzelhető-e, hogy esetében - tekintettel előrehaladott korára - ez a betegség nem rövidíti meg a számára kiszabott időt?
3. Elképzelhető-e, hogy ha daganatellenes szerekkel (kemoterápia) kezdték volna kezelni 2,5 éve, akkor a drasztikus kezelés hatására rosszabb állapotban volna, mint most?

Kérdésére a betegséget felfedező kezelőorvos és onkológus konzultáns konkrétabb választ adhatna. A myeloma multiplexről tudjuk, hogy gyakran társul osteolytikus léziókkal, Édesapja esetében nem társult, ezért szerencsére nem voltak törései. Mivel az immunglobulin termelés károsodott a betegeknél, ezért fokozott a bakteriális fertőzésre való fogékonyság, tehát gyakrabban lehetnek betegek. A myeloma multiplexet prgresszív, ismeretlen okú kórképnek tartják, a kezelt betegek több, mint 60 %-a objektív javulást mutat. Az átlagos túlélés sem mondható meg konkrétan / kb. 3 év/, mert függ attól, hogy a betegség megállapításakor mekkora volt a kiterjedés, hogyan reagált a beteg a kezelésre. A kálciumszíntet ellenőrzik és csökkentik a magas színtet, a csontelváltozásokat figyelik, vesét ellenőrzik, fontos a folyedékbevitel. Kemoterápia alatt a szérum és a vizelet M-protein színtjét ellenőrzik. Úgy tartják, hogy újonan diagnosztizált esetben nem kezdenek feltétlenül kemoterápiával. Főleg azért, mert ha a kezelésre reagál a beteg, akkor előfordul, hogy myelodysplasia alakul ki ha elkyláló szert kapott. Kombinált kemoterápiát végeznek akkor, ha transplantációt terveznek a betegnél . Nem tudok arra a kérdésére válaszolni, hogy a betegség nem támadta meg a csontrendszert, ez miért van. Ugyanis a malignus plasmasejtek termelnek egy anyagot / oszteoklaszt aktiváló faktort/, amely a csontsejteket feloldja Az általam ismert irodalom szerint csontrendszeren kívüli, ún. extraosseális plasmocytomák is léteznek, de ez nagyon ritka, ilyenkor elsősorban a felső légutakban kell keresni az elváltozást. Arra sem vállalkozhatok, hogy ismeretlen beteg esetében arra tippeljek, hogy mi történt volna ha más kezelést kap. Azt gondolom, hogy jó kezelést / és drága kezelést/ kapott és az onkológus orvos, akinek ez szakterülete a beteg érdekében a legjobb protokollt választotta.
dr Gerencsér Emőke

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink