50 éves nő vagyok és most telje-sen tanácstalan, nameg félek is. Kb. 2 hónappal ezelőtt köhögni kezdtem, majd pár napon belül már csak suttogni tudtam, egésznap 37-37,4 volt a testhőm. Az üzemorvos szerint hörghurutom és
hangszáll- gyulladásom volt. Kaptam antibio-tikumot és kanalast. Mire a gyógyszerek elfogytak nem változott semmi, ezért elmentem a háziorvoshoz: ujabb antibiotikum, kanalas és hurutoldó gyógyszert kaptam - nem változott semmi.
A háziorvos elküldött a tüdőgyó-gyászatra: ujabb antibiotikum, kanalas, inhalátor - helyzet változatlan.
A tüdőgondozó elküldött a gégé-szetre: uj diagnózis - nagyon randa légcsőhurut: clarinase - valamit javult a helyzet.
Ugyanis az volt a legrosszabb már hetek óta, hogy naponta összesen talán 0.5-1 órát aludtam, mert nem mertem elaludni, olyankor ugyanis köhögőrohamra ébredtem, tele lett a torkom váladékkal és percekig fuldokoltam mert nem tudtam levegőt venni. Szabályszerüen halálfélelmeim voltak! Ezek a rohamok kezdtek el most csökkenni, de teljesen még nem múltak el, ezért a tüdőgyógyász Claritine-t, A vitamint, Egifilint és kanalast irt felt 2 heti adagban. Visszamennem nem kell. Az összes gyógyszer kb. 1 hete elfogyott: még mindig úgy érzem, hogy a torkom hurutos(sőt van benne valami), a nyelvem fehé-res, pár napja van valami hangom -a férjem szerint olyan, mint mikor a liba nyakát szorongatják! Legnagyobb jó, hogy már végigalszom az éjszakákat. A hőemelkedésem pár napra elmult, 2 napja újra ugyanannyi (esetleg kicsit most megfáztam). Eddig ugyanis szinte szobafogságra voltam itélve, mert a tüdőgyó-gyász szerint nagyon kellett vigyáznom nehogy összeszedjek valamit.
Természetesen minden ismerős tud valamit (polip sőt rák)én pedig még szeretnék egy kicsit nevetgél-ni, ugyanis azt a kezdetektől (2 hónap) nem tudok.
Nem szabad félni, volt egy hűléses megbetegedése , köhögéssel,
hangszálgyulladással. Mivel az orrtól a tüdő aljáig ugyanolyan nyálkahártya borítja a légutakat, ez mindenütt megbetegedett /orr-torok-gége-légcső-hörgők/ ,
szokott így lenni.Antibiotikumot kell adni, néha váltani is kell. Hurutoldás és köptetés is fontos.Sokszor a hőemelkedés, gyulladás elmúlik, de a köhögés még hetekig megmarad. Viszont a köhögés megerőlteti a hangszálakat, ezért a rekedtség is megmarad. Mivel az állapot hosszan áll fenn / több naptól hetekig/
és a beteg nem maradhat ezen idő alatt néma, a beteg ilyenkor suttog. Emiatt kialakul egy álhangszalaggal történő hangképzés - ezért a hangszín továbbra is rekedt marad. Néha színesíti a képet az, hogy a gyulladás olyan mértékben érintette a hangszalag mozgató izmát, hogy az nem hajlandó rendesen mozogni és
kilégzéskor a hangszalagok nem záródnak, azaz rés marad közöttük. Ez jellemzi néhány vírusos betegség rekedtségét.Tehát ne gégedaganatra gondoljon, hanem arra hogy gégegyulladás+köhögés miatti megerőltetés+hangszalag mozgató izom megterhelés+suttogás miatti helytelen hangképzés.Ezért beszél úgy, mint a szorongatott nyakú liba.A köhögés mindíg erősödik lefekvéskor és fuldokló jellegű is szokott lenni, ezért kellett elmennie a tüdőgondozóba és kapott kis hörgtágítót, hogy könnyítsenek az állapoton./egyébként valóban halálfélelemmel
jár az állapot/. Én is adok ilyen megfázás után antihisztamint, mert sokszor segít. A nyelv lepedék a gyógyszerek miatt is lehet, majd elmúlik. Valószínűleg most meghült. Nem biztos, hogy ugyanabba a betegségbe visszaesett. Hogy mi tévő legyen? Szerintem szellőztesse jól át a lakást, sétáljon szabad levegőn sokat,
mindaddíg, amíg köhögésének hurutos jellege tart, szedjen folyamatosan köptetőt. Ha a köhögés száraz, kínzó, ugató, akkor köhögés csillapítót./ főleg lefekvés előtt/ Fogyasszon sok folyadékot, esetleg multivitaminokat, próbáljon meg keveset beszélni addíg, amíg rekedt.Keveset, lassan, halkan. Véletlenül sem suttogva! Ne igyon szénsavas italt, ne egyen túl forrót /esetleg jegeset/ és ne egyen túl fűszeresen / ez a gégediéta, ami a hangszalagokat kíméli/. Megpróbálhat sópipát is használni.Normális életvitel a fontos, mert egy makacs megfázást nem sorolunk a nagy betegségek közé. És lassan itt a húvét, amikor már nevetgélni illene!
dr Gerencsér Emőke