LELKIBAJOK

T.Weborvos!
Sosem voltam depressziós, vagy ha igen nem vettem róla tudomást. Most sem tudom hogy az vagyok-e. Nagyon bánt a kisfiam, ami történik vele. Nyitott ajakkal született, mikor megszületett azt mondta egy ismerősöm, "bár csak ne született volna meg" Én kérdeztem, hogy miért, nem mondott rá semmit. Én azóta rájöttem, hogy az emberek nem szeretik csak a sebhelymentes embereket. Ez nagyon fáj nekem. Azért is írok Önnek, mert nem tudom megbeszélni senkivel. Mikor megszületett a kisfiam, megfogadtam, hogy ugyan úgy szeretem mint a másik gyermekemet. Lehet, hogy jobban is. Amúgy egy nagyon értelmes kedves Fiú, aki most munkát keres és nem veszik fel sehova a külseje miatt. Mindig azt mondják neki, "majd visszahívják, értesítik, stb." Ő tudja, hogy a külseje miatt nem hívják vissza és nagyon fáj neki ugyanúgy mint nekem, csak nem beszél róla. Félek, hogy valami baja lesz neki, hogy állandóan ilyen kirekesztésben részesül.
Kérdésem:lehetséges-e az, hogy ha valaki nem beszél senkivel arról, ami fáj neki lelkileg, nevezzem ezt "stressznek" komolyabb baja is lehet ?
Jelige: LELKIBAJOK