Összefoglalás a nefrózis betegségről

A napokban több olvasónk többféle kérdést tett fel a nephrosis syndromával /nefrózis betegség/ kapcsolatban. Ezekre nem külön válaszolok, hanem a nefrózis betegségről egy - remélem érthető nyelvezetű - összefoglalást közlünk. A nefrózis betegség gyűjtőfogalom. Olyan, megjósolható tünetegyüttest jelent,
amelyet a veseglomerulusok súlyos, elhúzódó fokozott fehérje-áteresztése = protein permeabilitás fokozódása/ okoz. A vizeletben megjelenő fehérje sok /testfelület négyzetméterre számítva 2 g feletti/ és gyakori a hypoalbuminaemia / 3 g/dl alatti érték/, vizenyők, lipidúria / lipid a vizeletben/ és lipaemia / zsírvérűség, azaz a vérben a normálisnál nagyobb lipid értékeket mérnek/ A nefrózis tünetegyüttes bármely életkorban előfordulhat. Gyermekeken / másfél-négy éves kor között/ többször, mint felnőttekben. Mindkét nemet kb. azonos mértékben érinti. A betegség oka valószínűleg az, hogy a szervezet nem tudja visszatartani a kisebb molakulasúlyú fehérjéket. Ismertek azok a betegségek, amelyek nefrózis szindromával járnak, tehát amelyekben ezek a fehérjék kiürülnek a vizelettel a visszatartó gátak sérülése miatt. Ilyen betegségek: a vese elsődleges
glomeruláris betegségeinek a legtöbbje és a másodlagos vesebetegségek , amelyek valamely egyéb betegség folytán alakulnak ki. / mint például, de nem teljes felsorolásként cukorbetegség, immunbetegségek, daganatok, gyógyszerfüggő
kórképek, fertőzések, stb.,/ és vannak veleszületett formái is. A nefrózis korai jelét nehéz észrevenni, mert ez: habos vizelet. Egyéb gyanújelek az étvágytalanság, fogyás, dagadt szemhéjak, izomsorvadás, hasi fájdalmak, , bőralatti vizenyők, súlyos esetben mellkasi folyadékgyülem, hasüregi kóros folyadékgyülem. A vizenyő vándorolhat / pl. reggel a szemen, este a bokákon észleljük/. A beteg vérnyomása bármilyen lehet / alacsony-normális-magas/. A
betegeknél a legnagyobb megoldandó probléma a fokozott fehérjeürítés következményeinek a korrigálása. Mivel a szervezetben a fehérjevesztés miatt olyan állapot jön létre, mintha a betegnek alultápláltság miatti táplálkozási hiányállapota volna. A fehérjehiány miatt hajhullás, haj-és köröm töredezés, növekedésbeni elmaradás, csontok erősségének gyengülése, cukorürítés, K-vitamin hiány, izombántalmak, csökkent kálciumszínt stb., jelentkezhetnek. Néha gyakrabban kap el a beteg fertőzéseket./ valószínűleg azért, mert a vizelettel immunglobulinok is ürülnek/ A fehérjevesztés hatással van a véralvadásra is és ezért a betegeknél nagyobb az esetleges thrombózisok kockázata, erre figyelni kell. A diagnózis felállítása a klinikai tünetek + laborleletek + vesebiopsziával történik./ a vesebiopszia azt jelenti, hogy tűvel a veséből vesznek ki anyagot,
amit szövettani vizsgálattal értékelnek/. A diagnózist csak akkor állítják fel, ha a betegnek súlyos proteinuriája / fehérjeürítés a vizeletben/ van - mert mint látja, a klinikai tünetek nem jellemzőek a betegségre, bármely más állapotban is előfordulhatnak. Viszont sok egyéb vesebetegség létezik, ami nem okoz fehérjeürítést, tehát nem vezet nefrózis betegséghez. A betegek kivizsgálása során azt is nézik, hogy van-e esetleg olyan kísérőbetegség, amely
nefrózis szindromával jár. Vizsgálják a beteget mindazon betegségekre, ahol proteinuria / fehérjeürítés van, viszont mégsem nefrózis szindromával állunk szemben. A nefrózis betegség kórjóslata attól függ, hogy milyen alapon alakult ki
ez a tünetegyüttes. Teljes gyógyulás várható akkor, ha az ok a háttérben olyan alapbetegség, amit tudunk kezelni.A gyermekkori esetek több, mint a fele teljesen gyógyul. Ezenkívül jó a helyzet akkor, ha a betegség szteroidra reagál.Több formája a nefrózis betegségnek spontán gyógyulásra is képes még akkor is, ha előtte hosszú évekig fent állt. A betegség kezelésében alapvető a
vese szövettani eredménye illet a vesében észlelt elváltozások jellege. Emellett a betegnek diétát írnak elő. Ez a diéta napi testsúlykilógrammra számított 1 g jó minőségű biológiai fehérjét kell, hogy tartalmazzon. Rostokban gazdag legyen, viszont kevés telített zsírt és kevés koleszterint tartalmazzon.Fehérjepótlás nem szükséges / csak alultáplált betegeknél/ Fehérmegszorítás nem szükséges / csak akkor, ha a beteg szérum kreatininje emelkedett és a fehérjebevitel miatt a proteinuria értékei romlanak/. A magas
koleszterin szyntet gyógyszeresen szokták csökkenteni. /a kreatinin foszfokináz színtet viszont nefrózisos beteg koleszterincsökkentő kezelésekor ellenőrizni
kell / Vannak betegek, akik ACE gátlókra is reagálnak, de ezt nem adjuk a kimutatott veseelégtelenségben szenvedő nefrózisos betegnél. A napi káliumbevitel fontos, ez napi testsúlykilógrammra számított egy mmol. Alacsony nátrium érték mellett folyadékmegszorítást írnak elő. Ha a vizelet mennyisége nő
és a vizenyők megszűnnek, akkor már nem kell a nátrium /só/ bevitelt túl szigorúan korlátozni. Vízhajtót a vese állapotának ismeretében csak orvos adhat a nefrózisos betegnek! Bár ismert a fokozott thrombózis hajlam ezeknél a betegeknél, thrombózis megelőző entikoagulans /"vérhigító"/ kezelést csak akkor
alkalmaznak, ha a szérum albumin érték 2.5 g/dl alatti vagypedig akkor, ha thromboembóliás szövődmény keletkezett.Minden fertőzést orvosnak kell kezelnie.Tehát a nefrózis /nephrosis/ betegség bármikor kialakulhat bárkinél, a vizelet vizsgálattal mért magas fehérjeszínt felkelti a gyanút, kivizsgálással megállapítják azt, hogy milyen típusú a betegség, megnézik azt, hogy fennáll-e a
háttérben olyan betegség, ami nefrózissal járhat illetve azt, hogy a
fehérjevizelés egyáltalán nefrózis betegség-e, vagy más. Nagyon fontos a rendszeres, azaz állandó orvosi felügyelet, étrendi javaslatok betartása. A kiváltó betegséget kezelik, a nefrózis betegséget nem mindíg kell kezelni. A fehérjevesztés következményeire figyelni kell. A nefrózis betegség elmúlhat,
hosszú évek után magától is eltünhet.

                                                                      dr Gerencsér Emőke