A distressz szinte valamennyi betegség rizikófaktor-listáján szerepel. Mit tehetünk ellene?
A stressz a mindennapok elkerülhetetlen velejárója: hatással van a szívünkre, az immunrendszerünkre, az alvásra és a hangulatunkra is. Bár teljesen kiiktatni nem lehet, a megfelelő stratégiákkal jól kezelhető. Az alábbi öt módszer nemcsak a pillanatnyi feszültséget oldhatja, hanem hosszú távon is támogatja a testi-lelki egészséget.
1. Tudatos légzés – azonnali feszültségcsökkentő
A légzés megváltoztatása az egyik leggyorsabb stresszkezelő eszköz. Felületes, kapkodó légzés helyett a lassú, mély hasi légzés képes csökkenteni a szívfrekvenciát és a szorongást. Hasznos technika például a „dobozlégzés” (4 másodperc belégzés – 4 másodperc levegővisszatartás – 4 másodperc kilégzés – 4 másodperc szünet). A szorongás közeledtével a légzésre való odafigyelés lehet az első kapaszkodó a nyugalom visszaszerzésében.
2. Kognitív átkeretezés – a gondolatok ereje
Nem csak a külső események, hanem az azokra adott reakcióink is meghatározzák a stressz mértékét. A kognitív viselkedésterápia (CBT) egyik alapeleme, hogy felismerjük a torzító, negatív gondolatokat („Biztosan el fogom rontani”) és reálisabb, támogatóbb módon fogalmazzuk át őket („Fel vagyok készülve, és tanulok a hibákból”). A gondolatok átkeretezése bizonyítottan csökkenti a stressz által kiváltott fiziológiai választ, és segít a megküzdési stratégiák fejlesztésében.
3. Testmozgás – a természetes feszültségoldó
A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a stresszhormonok (pl. kortizol) szintjét, miközben fokozza az endorfinok felszabadulását. Nem szükséges extrém sport: már a heti több alkalommal végzett, közepes intenzitású mozgás (séta, kerékpározás, jóga) is bizonyíthatóan mérsékli a szorongást és javítja az alvást.
4. Relaxáció és tudatos jelenlét
A mindfulness, a meditáció vagy a progresszív izomrelaxáció segítenek „kiszállni” a szorongást keltő gondolatspirálból. A jelen pillanatra irányított figyelem csökkenti a rágódást a múlton és a túlzott aggodalmat a jövő miatt. Számos vizsgálat szerint már napi 10 perc gyakorlás is mérhető változást hoz a stressz-szintben.
5. Stresszforrások feltárása és életmódváltás
A stresszkezelés hosszú távon nemcsak a tünetek enyhítését jelenti, hanem a források beazonosítását is. Segíthet egy stressznapló vezetése: mikor, milyen helyzetben nőtt a feszültség, és mi volt rá a reakció? Azonosíthatóvá válik, hogy mely területeken lehet változtatni – legyen szó időgazdálkodásról, pihenésről, munkamegosztásról vagy alvásról.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a stressz tartósan fennáll, alvászavarral, szorongásos rohamokkal vagy depresszív tünetekkel társul, érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni. A professzionális terápia és a saját eszköztár kombinációja adja a legjobb esélyt arra, hogy a stressz ne rombolja hosszú távon az életminőséget és az egészséget.
Források:
- Mayo Clinic, Stress management, Mayo Clinic, 2024.
- Psychology Today, Stress and Coping, Psychology Today, 2023.
- Dívány, Ezt tedd, ha elönt a pánik, Dívány, 2023.
Ha érdekel, milyen módokon oldható a vizsgadrukk, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!