A szezonális influenza elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze a védőoltás.
A védőoltás biztonságos, és egyben segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket okozó, esetenként súlyos szövődményekkel járó vagy kórházi ellátást igénylő betegséget. Különösen azok számára ajánlott, akiknél az influenzavírus-fertőzés vagy a megbetegedés okozta szövődmények nagy kockázatot jelentenek.
A fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak a 60 éven felüliek (egészségi állapotuktól függetlenül), a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők. Ugyancsak javasolt a védőoltás az egészségügyi és a szociális intézményben dolgozóknak, és a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjainak. Az influenza még egészséges embereknél is súlyos szövődményeket okozhat, ezért nem szabad könnyedén venni, hiszen világszinten évente több tízezer ember hal meg a betegségben illetve szövődményeiben. Fontos lenne, hogy a védőoltásról ne a szakemberek előrejelzései alapján döntsünk, hanem ezt minden évben tegyük meg rutinszerűen.
Az influenza elleni oltásra javasolt időpont a kora ősz, lehetőleg október vége előtt. Az időpontot befolyásolhatja, hogy a szakemberek kalkulációi szerint mikor várható az influenzajárvány csúcsa, ha tervezett utazás előtt állunk, vagy ha van más betegséggel kapcsolatos oltási kötelezettségünk. Körülbelül két hétre van szükség, hogy a szervezetben kialakuljanak azok az antitestek, amelyek megvédenek bennünket a betegségtől. Az influenza elleni oltás nem garantálja, hogy az ember nem kapja el a fertőzést, azonban a vakcina 40–60 százalékkal csökkenheti a betegség miatti kórházi kezelés vagy halálozás kockázatát. Az oltás mellékhatásai általában enyhék, és az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalomtól a fejfájáson és a fáradtságon át a lázig terjedhetnek.
Az influenza, ahogyan a nátha, cseppfertőzéssel terjed, amely az ember légzőrendszerét támadja meg. A vírus meglehetősen ellenálló, jól bírja a környezeti hatásokat, ezért könnyen továbbadható egyik emberről a másikra. Három fő influenzavírustípus ismert: A, B és C. A járványokat leggyakrabban az A és B típus okozza, míg a C típus inkább enyhébb megbetegedéseket vált ki. A vírus nagyon gyorsan változik, ezért szinte minden szezonban újabb változata jelenik meg. Bár a betegség után kialakul valamennyi védettség, ez nem tart örökké, mert az új vírusváltozatokra már nem biztos, hogy hatékony. Az influenza gyakori tünetei a következők: köhögés, orrfolyás vagy orrdugulás, tüsszentés, torokfájás, láz, fejfájás, fáradtság, hidegrázás illetve izomfájdalom.
Az oltás mellett ügyeljünk a rendszeres és alapos kézmosásra. Evidensnek tűnik, mégis sokan elhanyagolják. Az influenzavírus egyes felületeken akár napokig is életképes maradhat, mint például a liftgombok, kilincsek vagy a tömegközlekedési eszközökön a kapaszkodók. Legalább 20 másodpercig meleg vízzel és szappanal mossuk a kezünket, különösen hazaérkezéskor és étkezések előtt. Az influenzaszezon csúcsán kerüljük a nagy tömegeket. Tüsszentéskor takarjuk el a szánkat és az orrunkat. Aludjuk ki magunkat, hiszen ha nem pihenjük ki magunkat a testünk stresszhormonkat termel, amelyek csökkentik az immunsejtek hatékonyságát. Támogassuk szervezetünk egészségét mozgással és immunerősítő ételek fogyasztásával, mint például a savanyú káposzta, csipkebogyó, citrusfélék.
Ha érdekel 5 könnyen betartható tipp az egészséges életmódért, ezt a cikket ajánljuk.