Sokan fontos feladataikat is utolsó pillanatra hagyják. Mi állhat a szokás hátterében – és biztos, hogy csak bajt okozunk ezzel?
A halogatásról többnyire, mint rossz szokásról beszélünk, ám érdemes árnyaltabban is megvizsgálni a jelenséget. A feladat aktív megoldása előtt eltelő idő például teret adhat a tudatalatti előkészületeknek, és ezzel akár javíthatja is a megoldás minőségét. A krónikus halogatás ugyanakkor komoly stresszforrás lehet, így ronthatja a közérzetet és a teljesítményt. Tény, hogy időnként érzelmi szabályozási nehézségek állnak mögötte. De mikor lehet hasznos a késleltetés és mikor válik ártalmassá?
A halogatásnak számos haszna is lehet
A tudattalan „dolgozik”
Kreatív és problémamegoldó feladatoknál megfigyelhető az ún. inkubációs hatás: ha egy időre félretesszük a problémát, később nagyobb eséllyel jut eszünkbe a megoldás. A jelenséget meta-analízis is alátámasztja, különösen ötletelést igénylő feladatoknál. Ez azonban némileg strukturált szünetet jelent, nem pedig korlátlan halogatást.
Végül könnyebb belekezdeni
„Pihentetés” alatt a feladat ismerősebbé válhat, így amikor ténylegesen nekikezdünk, gördülékenyebb lehet a rajt. Ez a hatás részben az inkubációs hatással, részben azzal függ össze, hogy közben fejben rendezzük az információkat.
Fejlesztheti önismeretünket
Hogy miért halogatjuk állandóan a dolgokat, annak számos oka lehet. Félünk valamitől? Mitől? Túl magasak az elvárásaink? Miért? A halogatás gyakran érzelmi szabályozási stratégia, és ha megfejtjük miért tesszük ezt magunkkal, tettünk egy nagy lépést az önismeret útján.
Teret ad a spontaneitásnak
Sokszor relatív lehet, hogy mi a sürgős, hiszen ennek megítélése függ személyes prioritásainktól is. Időnként a nem azonnali reagálás segíthet rugalmasabban alakítani a napunkat – még ha olykor később meg is bánjuk.
Nem kizárt, hogy halogatás közben új ötleteink támadnak
A krónikus halogatás stresszel jár, az viszont nem jó
A krónikus halogatás tartós stresszel, bűntudattal és rosszabb közérzettel járhat, és összefügghet egészségkárosító mintázatokkal – például romló alvásminőséggel, kevésbé egészségtudatos életmóddal. Hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy a halogatás fokozza a distresszt, ami idővel meggyengítheti az egészséget.
Mi minden állhat a halogatás hátterében?
- Érzelmi szabályozási nehézség: nem a feladatot, hanem az azzal járó kellemetlen érzést (szorongás, unalom, kudarcfélelem) akarjuk elkerülni.
- Perfekcionizmus és alacsony önhatékonyság: „félek, hogy nem lesz tökéletes, inkább később kezdek neki…”
- Időpreferencia, impulzivitás: a közeli, azonnali ingerek túl csábítók, a távoli jutalom „elveszti az erejét”.
- ADHD-tünetek: felnőtt érintettek körében is gyakoribb a halogatás, részben a végrehajtó funkciók (tervezés, időkezelés) nehézségei, részben az imént említett impulzivitás miatt.
Így húzhatjuk ki a halogatás méregfogát
- Döntsd el, hogy érleled a feladatot, vagy halogatsz
- Ha kreatív/stratégiai feladat előtt állsz, tervezz rövid, szándékos szünetet (pl. 20–60 perc más tevékenység), majd térj vissza a munkához – ez támogatja a megoldás érlelődését. Ha a határidőd engedi, azt is megteheted, hogy hosszabb ideig foglalkozol a kérdéssel csupán tudat alatt – de akkor ne stresszelj azon, hogy még nem álltál neki.
- Ismerd fel az érzéseidet a halogatás mögött
- „Félek, hogy nem lesz elég jó” – ismerős a mondat? Ha rajtakapod magad az ilyen típusú félelmen, választhatsz ellene stratégiát (pl. első vázlat, későbbi javításra szánt idő). Érzelmeink megfogalmazása bizonyítottan csökkenti a distresszt, és segíti a cselekvést.
- Használd az „ötperces szabályt” – vágj bele úgy, hogy csak 5 percet dolgozol rajta. Így csökkentetd a rászánás fájdalmát, ha pedig sikeres vagy a kis idő alatt, az fenntartja a lendületet.
- Törd kisebb egységekre a nagy egészet. Érdemes minden részfeladathoz külön (reális) határidőt adnod magadnak, beiktathatsz visszajelzési ciklusokat is – ez csökkentheti a túlterheltség érzetét.
- Próbáld meg nem éjjelre hagyni. A legnagyobb kognitív teljesítményt igénylő feladatokat a napi csúcssávba időzítsd, amikor a legfrissebb vagy.
Ha a halogatás tartós, több életterületen rontja működésedet, és figyelmi/impulzivitási tünetek is társulnak mellé, akár elmehetsz ADHD kivizsgálásra is. Ha beigazolódik neurodiverzitásod, szakember is segíthet visszavenni ebből a tipikus szokásból.
Lényegében jó és rossz is lehet
A legalább valamennyire megtervezett késleltetés néha segíthet jobb megoldást találni vagy spontánabbul élni, de a krónikus, érzelemvezérelt halogatás sokszor stresszt, romló teljesítményt és kellemetlen közérzetet okozhat. A különbség a szándékosságban és a keretekben rejlik.
Források:
Sio, U. N., & Ormerod, T. C. (2009). Does incubation enhance problem solving? A meta-analytic review. Psychological Bulletin. (inkubáció, kreatív problémamegoldás) PubMed
Sirois, F. M., Stride, C. B., & Pychyl, T. A. (2023). Procrastination and health: A longitudinal test of the roles of stress and health behaviours. British Journal of Health Psychology. (halogatás mint egészségkockázati tényező, stressz mediációja) PubMed
Sirois, F. M. (2023). Procrastination and Stress: A Conceptual Review of Why Context Matters. International Journal of Environmental Research and Public Health. (halogatás, stressz és életmód összefüggései) PMC
Oguchi, M., Takahashi, T., Nitta, Y., & Kumano, H. (2021). The moderating effect of ADHD symptoms on the relationship between procrastination and internalizing symptoms in the general adult population. Frontiers in Psychology. (ADHD tünetek hatása a halogatás és belsőzavarok kapcsolatára) Frontiers
Amit nem lenne szabad halogatni: a WHO éves jelentésében egy esetleges járványügyi helyzetre való felkészülés halogatását ellenezte. Ha érdekel a téma, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!