Blue Monday – valóban az év legdepressziósabb napja?

Január harmadik hétfőjét gyakran emlegetik az év legszomorúbb napjaként, amely a köztudatban „Blue Monday” néven vált ismertté. Felmerülhet azonban a kérdés: vajon létezik-e ennek a jelenségnek tudományos alapja, és mit jelent mindez a mentális egészség szempontjából?

Miért "Blue Monday"?

A kifejezést Cliff Arnall pszichológus vezette be 2005-ben, amikor a Sky Travel utazási iroda felkérte egy olyan modell kidolgozására, amely meghatározza az év leginkább lehangolt időszakát. A pszichológus a számítás során több tényezőt is figyelembe vett, köztük az ünnepi időszak utáni hangulati visszaesést, az időjárási körülményeket, az év végi költekezésekből fakadó anyagi terheket, valamint az adott időszakban alacsony motivációs szintet. Ennek alapján január harmadik hétfőjét jelölte ki Arnall, mint az év legdepressziósabb napját. A megközelítés tehát nem tudományos konszenzuson alapult – a koncepció eredetileg marketingcélokat szolgált. Elsősorban azt, hogy a téli időszakban utazásra vagy nyaralások foglalására ösztönözze a fogyasztókat.

Tényleg létezik "legdepressziósabb nap"?

A kutatók és mentális egészségügyi szakemberek többsége egyetért abban, hogy nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy január harmadik hétfője valóban az év legszomorúbb napja lenne. A hangulati ingadozások, valamint a depresszív tünetek megjelenése nem köthető egyetlen konkrét dátumhoz, hanem egyéni, biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye. Bár a "Blue Monday" marketing céllal született, az elmúlt években sok szervezet használja fel ezt a napot arra, hogy felhívja a figyelmet a szezonális depresszióra. Az év legszomorúbb napja ma már inkább kulturális jelenség, ezért létfontosságú elkülöníteni a tényeket a fikciótól. A gyakorlatban is megvalósítható stratégiákra való összpontosítással és a pozitív gondolkodásmód kialakításával jobban eligazodhatunk a téli hónapok okozta mentális kihívásokban.

Így győzhetjük le a "Blue Monday"-okat!

A kutatások alapján számos, a mindennapokban is megvalósítható stratégia létezik a mentális egészség támogatására. A rendszeres testmozgás – akár városi környezetben, akár természetes környezetben – kedvezően hat a hangulatra és a stresszkezelésre. A természettel való kapcsolat beltéri formában is hasznos lehet: egy 2015-ös koreai kutatás kimutatta, hogy a beltéri növényekkel való aktív interakció csökkenti a pszichológiai és élettani stresszt, valamint elősegíti a nyugodtabb, komfortosabb közérzet kialakulását. A zenehallgatás, a mozgás – például az otthoni tánc –, valamint a támogató emberi kapcsolatok ápolása mind segíthetnek a lelki egyensúly megőrzésében. Ha a nehézségekre és kudarcokra nem kudarcként, hanem tanulási lehetőségként tekintünk, az hosszú távon ellenállóbbá tehet minket a stresszel és a kihívásokkal szemben. A „Blue Monday” nem tekinthető tudományosan megalapozott jelenségnek, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a téli időszak sokak számára fokozott mentális terhelést jelenthet. A mentális egészség támogatása nem egyetlen naphoz kötődik, hanem folyamatos, tudatos életmódbeli döntések és szokások eredménye.

Forrás:

• National Library of Medicine - Min-sun Lee, Juyoung Lee, Bum-Jin Park, Yoshifumi Miyazaki: Interaction with indoor plants may reduce psychological and physiological stress by suppressing autonomic nervous system activity in young adults: a randomized crossover study
• Live Science - Joe Phelan: What is Blue Monday and is it really the most depressing day of the year?
• Psychreg - Why Blue Monday Is a Myth and How to Tackle Seasonal Affective Disorder