Egészségesen élni azt is jelenti, hogy olyan dolgokat teszel, amelyek jó érzést keltenek benned. De azért vannak alapelvek is.
Az egészséges életmód nemcsak a közérzetet javítja, hanem segít megelőzni a betegségeket, meghosszabbíthatja az életet, pénzt takaríthat meg a számodra és a környezetednek is kedvez. Magában foglalhatja a tápláló ételek fogyasztását, a rendszeres testmozgást és a mentális egészség előtérbe helyezését.
Egy 2020-as tanulmány szerint azok a felnőttek, akik 8 héten át sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, kisebb kockázattal néztek szembe szív- és érrendszeri betegségek terén. Egy másik, szintén 2020-ban készült kutatás kimutatta azt, hogy minden napi plusz 66 gramm gyümölcs és zöldség 25%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Egy közel 200 000 felnőttet vizsgáló tanulmány szerint azoknál, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 29%-kal alacsonyabb volt a 2-es típusú diabétesz előfordulása. Egy 44 000 embert vizsgáló kutatás pedig azt mutatta, hogy már napi 11 perc közepes vagy erőteljes mozgás is csökkentette a halálozási kockázatot azokhoz képest, akik csak napi 2 percet mozogtak, még abban az esetben is, ha napi 8,5 órát ültek.
Az éves orvosi kontroll abban az esetben is szükséges, ha nincsenek tüneteink, hiszen vannak olyan betegségek, amelyek tünetmentesen lappanghatnak a szervezetünkben. Azonban minél egészségesebbek vagyunk, annál ritkábban kell orvoshoz járni, amivel időt és pénzt is takaríthatunk meg, hiszen nem költünk gyógyszerekre, kezelésre. A dohányzás mellőzése, az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a legfeljebb mértékletes alkoholfogyasztás akár 14 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Már néhány változtatás is érezhetően növelheti a várható élettartamot.
A globális élelmiszerrendszerek ma már számos szempontból – az egészség, a környezet, az állatvilág sokfélesége és jóléte, a gasztronómiai hagyományok, a társadalmi-gazdasági hatások vagy a kisgazdálkodók helyzete miatt – nem tekinthetők fenntarthatónak. A fenntarthatatlanság egyik fő tényezője az állati eredetű élelmiszerek tömeges fogyasztásának növekedése, de napjainkban az ultra-feldolgozott élelmiszerek szerepe is egyre inkább kérdésessé válik. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek előállítása hozzájárul az üvegházthatású gázok kibocsátásához, a vízhiányhoz, az erődírtáshoz, a műanyaghulladákhoz, stb. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek finomított gabonát és adalékanyagokat tartalmaznak az állag, az íz vagy a szín megváltoztatása érdekében. Viszonyításképpen az Egyesült Államokban kapható élelmiszerek több mint 70%-a ultra-feldolgozott. A legújabb adatok szerint Magyarországon az ultra-feldolgozott élelmiszerek a bolti vásárlások mintegy 21 százalékát adják. Bár ez jóval alacsonyabb arány, mint Nyugat-Európában, ahol sokszor a háztartások fogyasztásának felét teszik ki, mégsem ad okot megnyugvásra. Ezeknek a termékeknek a jelenléte étrendünkben továbbra is komoly következményekkel járhat egészségünkre, étkezési szokásainkra és a környezethez fűződő viszonyunkra.
A változást kis lépésekben érdemes kezdeni, olyan célokkal, amelyekben biztos vagy, hogy meg tudod valósítani. Használhatod a „SMART” célkitűzéseket, amelyek specifikusak, mérhetők, relevánsak, tervezett időhöz kötöttek. Egyél több zöldséget, kezdheted azzal, hogy a vacsorához fogyasztasz egy adagot. Válts teljes kiőrlésű gabonára, és fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű, rizs helyett barna rizst válassz. Mozogj többet, napi 10 perc séta vagy tánc is számít. A mozgás időtartamát érdemes fokozatosan emelni. A baráti, családi kapcsolatok ápolása támogatja a mentális egészségünket – szánj időt a szeretteidre. A stresszkezelés is kulcsfontosságú az egészséges életmód fenntartásához. Fontos a mérsékletesség, nem kell egyik napról a másikra megváltoztatni az életünket, és olykor-olykor belefér egy fagyi, egy pohár bor vagy egy pihenőnap.
Ha érdekel 10 hasznos tanács, hogyan táplálkozz egészségesen időhiányban, ezt a cikket ajánljuk.