Világszerte tarolhat a mellrák – a kutatók szerint még nem késő változtatni
Közzétéve: 2026. 05. 23. 10:55 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 05. 23. 10:55 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
A mellrák már ma is a nők leggyakoribb daganatos betegsége, egy friss nemzetközi elemzés szerint pedig a következő évtizedekben drámaian nőhet az esetek száma. A kutatók szerint ugyanakkor a korai felismerés és az életmódbeli változtatások sok életet menthetnek meg.
A mellrák továbbra is a nők körében leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség, és egy friss nemzetközi elemzés szerint a következő évtizedekben tovább nőhet a megbetegedések száma. A Frontiers in Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerzői úgy látják, hogy 2050-re világszerte akár több mint 6 millió új mellrákos eset fordulhat elő évente, miközben a halálozás különösen az alacsonyabb jövedelmű régiókban emelkedhet jelentősen.
A GLOBOCAN adatbázis elemzésén alapuló vizsgálat szerint a növekedés hátterében több tényező áll: a népesség öregedése, az urbanizáció, az életmódbeli változások és a reproduktív szokások átalakulása egyaránt hozzájárulhatnak a daganatos esetek számának emelkedéséhez.
Hazánkban évente 8300–8600 új mellrákos esetet diagnosztizálnak, és 2100–2300 nő veszti életét a betegség következtében. Pedig korai felismeréssel a túlélési arány akár 90 százalékos is lehet – mondta prof. dr. Dank Magdolna egy sajtó képviselői számára tartott előadásában.
Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a szervezett mammográfiás szűrés mintegy 30 százalékkal képes csökkenteni a halálozást, ennek ellenére a részvételi arány továbbra is alacsony: a meghívót kapó nőknek csupán körülbelül 40 százaléka vesz részt a vizsgálaton.
A modern onkológia egyik legnagyobb változása, hogy a mellrákot ma már nem egységes betegségként kezelik. A daganat molekuláris altípusainak meghatározása alapvetően befolyásolja a terápiát – hangsúlyozta Dank Magdolna.
A hormonreceptor-pozitív daganatok esetében például egyes betegek genomikai vizsgálatok segítségével elkerülhetik a kemoterápiát, míg a HER2-pozitív emlőrákok kezelését célzott biológiai terápiák alakították át. Az agresszívebb tripla negatív daganatoknál pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az immunterápiák és az új kombinált kezelések.
A képalkotó vizsgálatok – mammográfia, ultrahang, szükség esetén emlő-MRI – mellett ma már genetikai és molekuláris tesztek is segíthetnek meghatározni, milyen kezelés lehet a leghatékonyabb, illetve mely betegek esetében kerülhetők el a felesleges terápiás terhek. A likvid biopszia pedig vérmintából követheti a betegség alakulását, és akár a terápiaváltás szükségességét is korábban jelezheti.
A Frontiers in Public Health elemzése szerint a megelőzésben az életmódbeli tényezőknek is kulcsszerepük van. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett az elhízás számít az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek.
A hasi zsír hormonális változásokat idézhet elő, növelheti az ösztrogénszintet, és ezzel hozzájárulhat a daganat kialakulásához. Az elhízást ma már több mint tíz daganattípussal hozzák összefüggésbe, köztük a mellrákkal is – mondta Dank Magdolna.
A Frontiers in Public Health kutatói szerint a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly fenntartása, az alkoholfogyasztás mérséklése és a szűrővizsgálatokon való részvétel jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket. A következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy ezek a lehetőségek ne csak a fejlett országokban legyenek könnyen elérhetők.
Források:
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek