Kánikula – nemcsak hőguta veszélyével fenyeget

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kiszáradás és a hőkimerülés mellett a kánikula fokozott terhelést ró a szívre és a vesére, ronthatja a krónikus betegségek tüneteit, és minden évben növeli a hőgutával összefüggő sürgősségi esetek számát is. Ha jót akarunk, muszáj valamennyire életmódunkkal alkalmazkodnunk az időjárás változásaihoz.

A szervezet normál esetben izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet, hőhullám idején azonban ez a természetes védekező mechanizmus túlterhelődhet. A folyadék- és sóvesztés miatt nő a kiszáradás kockázata, és ez a biológiai folyamat okozza azt is, hogy szívünk és vesénk nagyobb terhelésnek van kitéve.

A legkézenfekvőbb egészségügyi kockázatok

A WHO közleménye szerint a szélsőséges hőség különösen veszélyes lehet azok számára, akik szív- és érrendszeri, légzőszervi, mentális vagy anyagcsere-betegséggel élnek. A kánikula emellett növelheti az akut vesekárosodás kockázatát is.

A hőhullámok egészségügyi hatásait nemcsak a hőmérséklet, hanem annak időtartama, intenzitása, valamint az is befolyásolja, mennyire alkalmazkodott az embert körülvevő infrastruktúra a meleghez.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Bár a hőség bárkit érinthet, egyes csoportok különösen sérülékenyek:

• a 65 év felettiek,
• az öt év alatti gyermekek,
• a szív-, tüdő-, vese- vagy cukorbetegségben szenvedők,
• a többféle gyógyszert szedők,
• az egyedül élő idősek,
• a szabadban dolgozók,
• valamint azok, akik intenzív fizikai aktivitást végeznek a melegben.

A WHO arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmi helyzet és a lakókörnyezet is befolyásolja a veszélyeztetettséget. A rosszul szigetelt, túlmelegedő lakások vagy a megfelelő hűtés hiánya tovább növelheti a kockázatokat.

A napon sokkal melegebb lehet, mint gondolnánk

A közvetlen napsütésben az érzékelt hőmérséklet akár 10–15 Celsius-fokkal is magasabb lehet a mért levegőhőmérsékletnél. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy lehetőség szerint kerüljük a kültéri tartózkodást a legmelegebb órákban, különösen 11 és 15 óra között.

Ha mégis ki kell mennünk, érdemes árnyékot keresni, világos színű, laza ruházatot viselni, és rendszeresen pótolni a folyadékot.

Így tarthatjuk (viszonylag) hűvösen az otthonunkat

A WHO és az NHS egyaránt hangsúlyozza, hogy a lakás hőmérsékletének csökkentése legalább olyan fontos, mint a folyadékfogyasztás.

Mit tehetünk az ügy érdekében?

• nappal tartsuk zárva az ablakokat, ha odakint melegebb van, mint bent,
• húzzuk be a függönyöket vagy redőnyöket,
• lehetőség szerint kapcsoljuk ki a felesleges elektromos készülékeket,
• éjszaka, amikor lehűl a levegő, szellőztessünk.

A ventilátor segíthet a komfortérzet javításában, de extrém hőségben önmagában nem mindig jelent megoldást. A WHO tájékoztatása szerint 40 Celsius-fok felett a forró levegő keringetése akár tovább növelheti a szervezet hőterhelését.

Nem csak inni szükséges, a testet is hűteni kell

A megfelelő folyadékbevitel alapvető fontosságú. Rendszeresen igyunk vizet, akár óránként egy pohárral, és törekedjünk napi 2–3 liter folyadék elfogyasztására. Bizonyos betegségek esetén azonban az ajánlott mennyiség ettől eltérhet, ezért érdemes kikérni a kezelőorvos tanácsait.

A sötétsárga vizelet a folyadékhiány egyik korai jele lehet.

A szakemberek szerint nemcsak inni fontos, hanem aktívan hűteni is a szervezetet. Segíthet:

• a hűvös zuhany vagy fürdő,
• a nedves törölköző használata,
• a bőr rendszeres benedvesítése,
• valamint a könnyű, jól szellőző ruházat viselése.

Különösen figyeljünk a gyermekekre

A gyermekeket vagy háziállatokat soha ne hagyjunk parkoló autóban, még rövid időre sem.

A babakocsit nem ajánlott száraz textillel letakarni, mert az jelentősen növelheti a hőmérsékletet a kocsiban. Ha árnyékolás szükséges, inkább vékony, nedves textília használata javasolt.

Milyen tünetek esetén kérjünk segítséget?

A hőséghez kapcsolódó rosszullét első jelei lehetnek:

• a szédülés,
• a fejfájás,
• a gyengeség,
• a hányinger,
• a fokozott izzadás.

Ha valaki zavarttá válik, magas testhőmérséklete alakul ki, vagy elveszíti az eszméletét, az már hőgutára utalhat, amely sürgős orvosi ellátást igényel.

Érdemes rendszeresen felhívni vagy meglátogatni az egyedül élő idősebb hozzátartozókat és krónikus betegeket, mert náluk a kiszáradás és a túlmelegedés tünetei könnyebben maradhatnak észrevétlenek.

Nagyobb összefüggések, hosszútávú hatások

Ahogyan arról egy másik aktuális cikkünkben beszámoltunk, a hőhullámok sajnos nem csak valós időben okozhatnak problémát. A hőség egészségügyi hatásait sokáig csak valós időben vizsgálták – azt kutatták, vajon hány többlet-haláleset jut a forró napokra és az azt követő rövid időszakra. A Harvard T.H. Chan School of Public Health tudósai más megközelítést választottak. The Lancet Planetary Health-ben megjelent munkájukban egy teljes éven át követik a halálozást egy-egy hőhullám után, így azokat az eseteket is regisztrálják, amelyek hetekkel vagy hónapokkal később következnek be. Eredményeik szerint a helyzet súlyosabb eddigi elképzeléseinknél: a hőhullám nyoma tovább kísért, mint ameddig a hőmérő mutatja.

Ha érdekel, hogy milyen módon hatnak a hőhullámok hetekkel, hónapokkal később, és mi működhet védőfaktorként a jelenség ellen, ajánljuk az erről szóló cikkünket.

Források:

• World Health Organization (WHO) – Tips for keeping cool, Heat and protecting health
• NHS – Heatwave: how to cope in hot weather