Sjögren-betegség Világnap – ezek az árulkodó tünetek

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Sjögren-betegséget sokan elsősorban a szem- és szájszárazsággal azonosítják, pedig a tünetek ennél jóval összetettebbek lehetnek. A július 23-i világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyakran későn felismert autoimmun kórképre, amelynek legnagyobb terhét a betegek szerint a tartós fáradtság és a fájdalom jelenti.

A Sjögren-betegség krónikus autoimmun megbetegedés, amely elsősorban a könny- és nyálmirigyeket érinti, ezért legjellemzőbb tünetei a szem- és szájszárazság. A betegség azonban nem csupán ezeket a szerveket támadhatja meg: gyakori a

• kifejezett fáradtság,
• az ízületi és izomfájdalom,
• a bőrszárazság,
• valamint előfordulhat a tüdő,
• a vese,
• a perifériás idegrendszer
• vagy más szervek érintettsége is.

Emiatt ma már egyre inkább az egész szervezetet érintő autoimmun betegségként tekintenek rá.

A szárazságérzés sem kizárólag a szemre és a szájra korlátozódik. Az orr, a torok, a légutak vagy más nyálkahártyák érintettsége is előfordulhat, ami tovább ronthatja az életminőséget. Tartós fennállása esetén a csökkent könnytermelés szemészeti, a nyálhiány pedig fogászati problémák kialakulásához is hozzájárulhat.

A fáradtság sokszor az egyik legnagyobb teher

A RMD Open folyóiratban 2026-ban megjelent nemzetközi vizsgálat 1155 Sjögren-betegséggel élő ember tapasztalatait elemezte. Bár a szem- és szájszárazság továbbra is a leggyakoribb tünetek közé tartozik, az érintettek életminőségét leginkább a tartós fáradtság, a fájdalom és a betegség érzelmi terhei rontották.

A résztvevők 57,7 százaléka számolt be jelentős érzelmi megterhelésről, miközben a betegség a munkavégzést és a mindennapi tevékenységeket is számottevően korlátozta. A kutatók szerint a kezelés során ezért nem elegendő kizárólag a szárazsági tünetek enyhítésére összpontosítani, hanem a páciensek teljes életminőségét és funkcionális állapotát is figyelembe kell venni.

A diagnózis gyakran éveket késik

A Sjögren-betegség felismerése sok esetben nem egyszerű, mert tünetei más betegségekben is előfordulhatnak, vagy kezdetben enyhék és fokozatosan alakulnak ki.

A szemszárazságot gyakran a monitorhasználatnak, a szájszárazságot gyógyszermellékhatásnak, a fáradtságot pedig a stressznek vagy a túlterheltségnek tulajdonítják. Emiatt nem ritka, hogy az érintettek csak több szakorvosi vizsgálat után jutnak el a helyes diagnózisig.

Fontos a korai felismerés, mert megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a szövődmények kockázata csökkenthető, és az életminőség is javítható.

Kiket érint leggyakrabban?

A Sjögren-betegség elsősorban nőknél fordul elő. A páciensek több mint 90 százaléka nő, és a diagnózis leggyakrabban 50–60 éves kor között születik meg. Férfiaknál és fiatalabb életkorban is előfordulhat a kórkép, ezekben az esetekben sokszor nehezebben ismerik fel, mivel más autoimmun betegségekkel – például rheumatoid arthritisszel vagy lupusszal – együtt is előfordulhat. A kivizsgálás során gyakran több szakterület együttműködésére van szükség.

A világnap célja a figyelemfelhívás

A Sjögren-betegség világnapját minden évben július 23-án tartják Henrik Sjögren svéd szemész születésnapján, aki elsőként írta le a betegséget. A figyelemfelhívó nap célja, hogy növelje a lakosság és az egészségügyi szakemberek ismereteit a kórképről, elősegítse a korábbi diagnózist, valamint támogassa az érintettek megfelelő ellátáshoz való hozzáférését.

A szervezők szerint a betegség ismertségének növelése azért is fontos, mert sokan hosszú időn keresztül élnek diagnózis nélkül, miközben tüneteik jelentősen rontják életminőségüket.

Milyen tünetek sejtetnek erősen Sjögren-betegséget?

Ha a szem- vagy szájszárazság hosszabb ideig fennáll, és ehhez kifejezett fáradtság, ízületi fájdalom, visszatérő nyálmirigy-duzzanat vagy más, megmagyarázhatatlan panasz társul, érdemes orvoshoz fordulni. Szükség esetén reumatológiai vagy immunológiai kivizsgálás segíthet a diagnózis felállításában.

A korai felismerés nemcsak a tünetek enyhítésében játszik fontos szerepet, hanem a hosszú távú szövődmények megelőzésében is. A szem- és szájszárazság ugyanis kezelés nélkül idővel szemészeti és fogászati problémák kialakulásához is hozzájárulhat. Ezért a panaszokat nem érdemes kizárólag tüneti kezeléssel enyhíteni.

Források:

• Sjögren's Foundation - World Sjögren's Day - July 23
• RMD Open - Jessica Marvel, Gayle Kenney: Spotlight on Sjögren’s: a patient perspective on burden of illness and unmet needs – results from a real-world survey