Társadalmi igazságosság világnapja – mit jelent az egészségügyben?

Egészségünk nem kizárólag genetika vagy egyéni döntések kérdése – jelentős mértékben alakítja társadalmi státuszunk is. Az igazságtalanság azonban nem szükségszerű állapot.

Nem mindegy, hová születünk

Magyarországon a várható élettartam 2023-as KSH-adatok szerint férfiaknál kb. 72 év, nőknél kb. 78 év – ez 6, illetve 5 évvel marad el az EU-átlagtól. A különbségek az országon belül is markánsak – a társadalmilag hátrányos térségekben élő emberek várható élettartama akár 5–7 évvel rövidebb lehet a kedvezőbb helyzetű településekhez képest. Ezek a különbségek nem véletlenek. A társadalmi-gazdasági helyzet – jövedelem, munka- és lakáskörülmények, képzettség – közvetlen hatással van a betegségek megjelenésére és lefolyására.

A hátrány gyakran megbetegít

Több krónikus betegség gyakorisága is erősen korrelál a társadalmi helyzettel:

• Szív-érrendszeri betegségek: a halálozás aránya magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportokban.
• 2-es típusú cukorbetegség: a metabolikus kockázatokkal élők aránya nagyobb a hátrányos helyzetű térségekben.
• Mentális egészség: a depresszió, a szorongás és a tartós stressz gyakoribb a társadalmi kirekesztettségben élők körében.

Ahogyan prof. dr. Ádány Róza, az MTA doktora a Díványnak adott nyilatkozatában fogalmazott:

„Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire felelnek az emberek saját egészségükért, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a háttérben megbúvó kérdést, hogy vajon megkapták-e ezek az emberek a lehetőséget arra, hogy felelhessenek saját egészségükért?”

A lehetőség pedig nem csupán pénzt jelent. Jelent tudást, támogató környezetet, hozzáférést az egészséges élelmiszerekhez, biztonságos lakhatást és prevenciós programokat is.

Az egészség nem csupán egyéni döntés

Az egészségügyi diskurzus gyakran az egyéni felelősséget hangsúlyozza: mit eszünk, mennyit mozgunk vagy dohányzunk. Ezek valóban fontos tényezők, de nem mindenki ugyanarról a kiindulópontról startol. Ha valaki olyan környezetben él, ahol az olcsó, tápanyagszegény ételek az egyetlen reális választási lehetőséget jelentik, ahol nincs tér és idő a mozgásra, ahol kevesebb megelőző ellátás érhető el, és ahol generációk óta sem energia, sem háttértudás nincs az egészségtudatossághoz, akkor az „egyéni döntés” fogalma más jelentést kap.

Ezért nem elég az életmódról beszélni. Az esélyegyenlőséghez olyan társadalmi struktúrára van szükség, amely mindenki számára támogatja az egészséget elősegítő döntéseket.

Mit jelent a társadalmi igazságosság az egészségügyben?

A társadalmi igazságosság nem azonos az egyforma bánásmóddal.
Az egészségügyi rendszerben szükség van:

• érzékenységre a betegek társadalmi helyzete iránt,
• szélesebb körű prevenciós programokra,
• könnyebb hozzáférésre a szűrővizsgálatokhoz,
• és külön figyelemre a hátrányos helyzetű közösségek számára.

Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki anélkül juthat ellátáshoz, hogy a lakcíme, a kapcsolatai vagy az anyagi helyzete határozná meg egészségi kilátásait.

A társadalmi igazságosság elve több, mint egy jeles nap

A társadalmi igazságosság világnapja nem csupán egy dátum, hanem emlékeztető, hogy ez mindannyiunk ügye és feladata nap mint nap. Az egyenlő hozzáférés az egészségügyben – és az oktatásban – minden társadalomban a legalapvetőbb elvárás lenne.

Az egészséges élet nem lehet kiváltság, ahogyan a társadalmi igazságosság sem lehet csupán szlogen. A jelenlegi helyzet javítása érdekében közösen kell olyan célokat megfogalmaznunk, amelyek strukturális támogatást, egyenlő hozzáférést, az ország valamennyi pontján meghallható információkat és valódi lehetőséget jelentenek –valamennyiünk számára.

Források:

• World Health Organization (WHO)– Social determinants of health 
• OECD – Health at a Glance 2025: Hungary 
• World Health Organization (WHO) Data – Healthy Life Expectancy (HALE)