A 100 %-os gyümölcslé és a mellrák kapcsolata

Egy friss brit kohorszviszgálat több mint 86.000 nő adatait elemezte annak feltárására, hogy a különféle édesített italok, mint például cukros üdítők, mesterséges édesítővel készült italok és 100 százalékos gyümölcs- vagy zöldséglevek fogyasztása összefüggésben áll-e az emlőrák kialakulásának kockázatával.

Világszerte növekedik az édes italok fogyasztása

A Frontiers in Nutrition folyóiratban megjelent tanulmány alapján az eredmények részben meglepőek. Míg a cukros üdítők és a mesterségesen édesített italok esetében nem találtak egyértelmű kapcsolatot, a gyümölcslé fogyasztása enyhe, de statisztikailag lényeges kockázatemelkedéssel járt. A korábbi vizsgálatok eredményei ellentmondásosak voltak, így a szakemberek számára kiemelten fontos volt, hogy nagy mintán, hosszú távú adatokkal tisztázzák az összefüggést. Az édes italok fogyasztása világszerte növekszik, ezért különösen fontos annak feltárása, hogy ezek mennyire befolyásolhatják az emlőrák kockázatát.

A vizsgálat menete

A kutatás alapját a UK Biobank adatbázis képezte, amely hosszú távon követi a résztvevők étrendi és életmódbeli szokásait. A vizsgálatban 86 247 nő szerepelt, akiknél a kutatás kezdetén még nem diagnosztizáltak rákot, és átlagosan 10 éven keresztül adták meg étrendjükre vonatkozó adataikat.

Az italokat három kategóriába sorolták:

• Cukorral édesített üdítők (SSB): kóla, narancsüdítő, jeges tea cukorral, energiaitalok, cukrozott sportitalok, ízesített, cukrozott vizek, stb.
  
• Mesterséges édesítővel készült italok (ASB): cukormentes / „light” / „zero” üdítők, mesterséges édesítős jeges teák, cukormentes energiaitalok, édesítőszerrel ízesített szénsavas vizek
  
• 100%-os gyümölcs- vagy zöldséglé

A fogyasztást napi adagokra vetítették.

Gyümölcslé fogyasztás és emlőrák kockázat

A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye a gyümölcslé fogyasztására vonatkozott. Kiderült, hogy a napi egy adagnál kevesebb vagy egy adag gyümölcslé fogyasztása 13%-kal magasabb mellrák kockázattal járt azokhoz képest, akik egyáltalán nem ittak ilyen levet. Ez az összefüggés akkor is szignifikáns maradt, amikor a kutatók figyelembe vették a résztvevők életkorát, testsúlyát, energia- és cukorbevitelét, valamint életmódbeli tényezőit. A vizsgálatban szereplő gyümölcslé nem tartalmazott hozzáadott cukrot, így a megfigyelt hatás a természetes cukortartalomhoz, elsősorban a fruktózhoz köthető. A cukros üdítők és a mesterséges édesítővel készült italok esetében nem találtak hasonló, egyértelmű kapcsolatot. A kutatás alapján a napi SSB vagy ASB fogyasztás nem növelte szignifikánsan az emlőrák kockázatát, ami arra utal, hogy a gyümölcslé hatása különösen a természetes cukortartalom és a rost- illetve tápanyaghiány kombinációjából adódhat.

Mi állhat a háttérben?

A kutatók szerint több biológiai mechanizmus is hozzájárulhat a gyümölcslé esetleges kockázatemelkedéséhez. A fruktóz gyors anyagcseréje metabolikus változásokat idézhet elő, amelyek kapcsolatba hozhatók a daganatképződéssel. A gyümölcslé nem tartalmazza a teljes gyümölcs összes rostját és tápanyagát, így önmagában nem biztosítja ugyanazt az egészségvédő hatást, mint a teljes gyümölcs fogyasztása. Bár nem mondható, hogy a cukros üdítők vagy a gyümölcslé fogyasztása mindenki számára veszélyt jelentene, a kutatás arra figyelmeztet, hogy a túlzott, rendszeres gyümölcsléfogyasztást érdemes mérsékelni, különösen azoknak, akik egyéb magas kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Egy pohár narancslé vagy zöldséglé ritkán jelent problémát, de a nagy mennyiség és a rendszeresség már érdemi hatást mutathat. Ez a nagyszabású, hosszú távú vizsgálat azt sugallja, hogy a napi 100%-os gyümölcslé fogyasztása enyhén növelheti az emlőrák kockázatát. A cukros üdítők és mesterséges édesítővel készült italok esetében nem találtak egyértelmű kapcsolatot.