Már kisgyermekkorban meg kell alapozni az egészséges élethez való viszonyt, és ennek a szabadság legalább olyan fontos eleme, mint a szabályok.
Meghatározó, hogyan táplálnak bennünket a szüleink, mert az egészséges étkezéshez való viszonyt kisgyermekkorban lehet megalapozni - mondta el Bodon Judit dietetikus és Majoros Andrea klinikai szakpszichológus, gyermekdráma vezető a Mosoly Alapítvány Mosoly Pont podcastjában. Az idei évadban az egészségpszichológia lesz a főtéma, például hogyan tudjuk megőrizni, fejleszteni az egészségünket, vagy adott esetben egy betegség alatt és után, hogyan tudjuk javítani az életminőségünket.
1. Álljon fel az asztaltól akkor is, ha még nem üres a tányérja – de már jóllakott
Sok családban elhangzanak olyan mondatok az étkezések során, mint például: „addig nem állsz fel, amíg mindent meg nem ettél”, „amit kiszedtél, azt meg kell enned” vagy „az lesz a jó gyerek, akinek először lesz üres a tányérja”. A szakértők azonban óva intenek az ilyen kijelentésektől, mert ezek hatására a gyerek könnyen elveszítheti a saját jóllakottsági jelzéseibe vetett bizalmát. Ez túlevéshez és kellemetlen teltségérzethez vezethet, hosszabb távon pedig akár beidegződéssé is válhat, így felnőttként rendszeresen több ételt fogyaszt, mint amennyire a szervezetének valóban szüksége lenne.
2. Tanulja meg a gyerek, hogy mikor „elég”
Célszerű már gyerekkorban is figyelni a belső testi jelzésekre, hogy például a kellemetlen teltségérzetet elkerüljük. Az étkezés során tehát az egyik kulcsszó az „elég”. Emellett egy közösségi funkciója is van annak, ha megtanulják, hogy mikor „elég”: a gyerekek például a desszertek elfogyasztása során megtapasztalhatják az étel megosztásának örömét is. Emellett érdemes minél hamarabb engedni a gyerekeknek, hogy egyedül szedjenek saját maguknak, így megtanulhatják azt is, hogy inkább többször szedjenek kevesebbet, ráadásul ezzel elkerülhető, hogy akkor is megegyék a kiszedett ételt, ha esetleg már nem is éhesek.
3. Érdemes családi étkezési rendet kialakítani
Az egészséges étkezéshez való viszony kialakításában szintén alapvető szabály, hogy legyen kialakítva egy következetes családi étkezési rend. „Fontos, hogy a család minden tagja legalább hetente egy-két alkalommal – ez legtöbbször nyilván hétvégén lehetséges – közösen étkezzen, amikor együtt leülnek az asztalhoz, és mindannyian az evéssel foglalkoznak. Persze ez nem arról szól, hogy „evés közben nem beszélünk” – sőt, épp ellenkezőleg! A családi étkezésnél fontos az is, hogy lehetőség szerint ne csak az egyik szülő ugráljon folyamatosan, hanem a család minden tagja, például a terítés során a kisebb gyerek is vegye ki a részét a munkából. A közös étkezés egyrészt közösségteremtő funkciót is betölt, másrészt kiváló lehetőség az edukációra is, amikor a gyerekek elsajátíthatják a helyes evési viselkedést, valamint új ételeket, új alapanyagokat is meg lehet mutatni nekik” - hívják fel a figyelmet a szakemberek a Mosoly Alapítvány podcastjában.
4. A gyereknek saját ízlése van
Bár szülőként nem mindig könnyű elfogadni, mégis fontos tudatosítani, hogy a gyereknek van egy saját ízlése, ami nem biztos, hogy átfedésben van a szülőével. Állandó konfliktust szülhet például, ha mondjuk az édesapa nagy húsevő, a fiúgyermeke pedig nem. Érdemes ezért megtanítani a gyereknek, hogy joga van kifejezni az ízlését, és nem ajánlott mindenképpen erőltetni az általuk nem kedvelt ételeket - emelik ki a szakemberek.
5. Nem érdemes erőltetni, inkább a példamutatás a célravezető
Az erőltetés helyett példamutatás legyen az irányadó. Ha szeretnénk, hogy a gyermekünk zöldséget fogyasszon, akkor nekünk, felnőtteknek is ismeri, használni és enni kell azt. A példamutás hatékony módszer, hogy elfogadtassuk akár hozzátáplálás esetén is az újdonságokat.
6. A tiltás hosszú távon sóvárgást generál
Gyakori és sokszor szélsőséges megközelítés, hogy a szülők teljesen száműzni próbálják az édességeket a gyerek étrendjéből, vagy szigorú szabályokhoz kötik a csoki, cukorka és sütemény fogyasztását – például csak születésnapon, húsvétkor vagy karácsonykor engedik meg. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a gyerek szemében az édesség a kelleténél nagyobb jelentőséget kap. Ha viszont kisebb mennyiségben, de rendszeresen megengedik ezek fogyasztását, akkor az édesség – például a csokoládé – elveszítheti a tiltott gyümölcs vonzerejét, és egyszerű, hétköznapi étellé válhat. Ellentétben sok szülő félelmével ez nem fog oda vezetni, hogy a gyerek egész nap csokit akar majd enni.
Ha érdekel hogyan alapozd meg a gyermeked egészségét a családban, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!