A csonttörések jelentős része elkerülhető lenne – világszerte aggasztó a helyzet

Megfelelő életmóddal, időben felismert kockázattal és célzott kezeléssel vehetnénk fel a harcot a „néma gyilkos” ellen.

A csontritkulás (osteoporosis) és a következtében kialakuló törések világszerte hatalmas terhet rónak az egészségügyi rendszerekre és a betegek életminőségére. Dr. Bors Katalin reumatológus és rehabilitációs főorvos tájékoztat a legfrissebb adatokról és az International Osteoporosis Foundation (IOF) sürgető felhívásáról. Az IOF legújabb állásfoglalásai egyértelmű üzenetet közvetítenek: a törés a legtöbb esetben nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem megelőzhető és kezelhető következménye az alapbetegségnek, amelyre mind a lakosságnak, mind az egészségügyi ellátórendszernek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania.

Az érintettek 71 %-a nem kap kezelést az EU-ban

Az Európára vonatkozó SCOPE ’21 vizsgálat és a globális helyzetet bemutató IOF World Osteoporosis Day 2024 kommunikációs anyagai alapján friss adataink vannak a csontritkulás előfordulásáról és a betegség okozta károkról – mondja Bors Katalin. Világszerte évente 8–9 millió törés írható az osteoporosis számlájára, ezek közül igen sok az úgynevezett kistraumás törés – vagyis olyan sérülés, amelyhez nem kell komoly baleset, elég egy kisebb ütődés vagy elesés is. Európában 2019-ben mintegy 4,28 millió ilyen törést diagnosztizáltak, és ez a szám 2034-re elérheti az 5,34 milliót, ami közel 25 százalékos növekedést jelent. A betegség elsősorban a nőket érinti: 50 év felett az európai nők 22 százaléka, míg a férfiaknak csak 6,6 százaléka szenved osteoporosisban. Magyarországon minden ötödik 50 év feletti nőnek van csontritkulása, és az osteoporosisos betegek 18 %-a férfi. A törések azonban nemcsak életminőség-romlással, hanem halálozással is járnak: Európában évente közel 250 ezer ember hal meg csontritkulással összefüggésbe hozható sérülések miatt, a csípőtáji töréseknél pedig az első éven belüli halálozás aránya eléri a 20–25 százalékot. A legtöbb baleset otthoni környezetben történik: egy 2024-es norvég vizsgálat szerint a csípőtörések 73 százaléka beltéren következik be, közel fele otthon, míg további 23 százalék idősotthonokban vagy más intézményekben. Mindez azért is aggasztó, mert az ellátási hiányosság óriási: az EU-országokban az osteoporosis miatt kezelésre szoruló nők 71 százaléka nem jut megfelelő terápiához – ez mintegy 14–15 millió kezeletlen érintettet jelent. Világszinten sem jobb a helyzet: becslések szerint a kistraumás törésen átesett betegeknek akár 80–90 százaléka sem kap célzott kezelést.

A csontritkulás nem kizárólag az idős embereket érinti, de körükben gyakoribbá válik a betegség

Ellátási hiányosság: sok beteg marad kezelés nélkül

Az IOF adatai szerint világszerte jelentős az ellátási hiányosság – tájékoztat Bors Katalin. Rengeteg olyan ember él magas töréskockázattal, aki soha nem kap pontos diagnózist, nem részesül csontsűrűségmérésben (DEXA), vagy célzott terápiában. Különösen ott nagy a baj, ahol a kezelési indikáció kizárólag a csontsűrűség értékeire épül. Ilyenkor figyelmen kívül maradnak a klinikai kockázati tényezők – például a korábbi törések, egyes gyógyszerek szedése vagy a családi anamnézis –, amelyek önmagukban is indokolttá tennék a terápiát. Ezeket a leggyakoribb rizikófaktorokat tartalmazza a FRAX – egy töréskockázat-becslő algoritmus – amely 10 éves törési kockázatot százalékban fejezi ki külön a csípőtáji törésre, és külön az összes osteoporosis által okozott törésre, amelyek között szintén szerepel a csípőtáji törés – a csukló, a csigolya és a felkar mellett – mondja a szakértő.  

Több, mint egy szám: a töréskockázat átfogó értékelése

Az IOF tájékoztatása szerint ideje túllépni azon, hogy a diagnózis és kezelés egyetlen mérőszámhoz, a BMD-értékhez kötődjön. Ehelyett a klinikai gyakorlatban is szélesebb körben alkalmazni kell a komplex töréskockázat-értékelést. Ez a szemlélet különösen azokban az országokban jelenthet előrelépést, ahol a DEXA-hozzáférés korlátozott, de a kockázat mégis magas.

Másodlagos megelőzés: ne álljon meg az ellátás a törésnél

A csontritkulás miatt bekövetkező törések (amikor valaki a saját testmagasságából elesve töri össze magát) nemcsak költségesek, de komoly életminőség-romlást is okoznak. Az IOF Capture the Fracture programja és az úgynevezett Fracture Liaison Service (FLS) modellek világszerte sikeresen bizonyították: ha a már törést szenvedett betegeket szervezetten nyomon követik és kezelik, a további törések megelőzhetők – tájékoztat Bors Katalin, majd hozzáfűzi: Magyarországon is nagy szükség lenne az ilyen programok elterjesztésére, hiszen a másodlagos prevenció a legköltséghatékonyabb megoldás.

Mit tehetünk mi magunk? – Prevenció minden életkorban

A csontok egészsége nemcsak időskorban fontos. Már középkorban, különösen a menopauza idején érdemes figyelni rá – hangsúlyozza a szakértő. A megelőzés alapjai közé tartozik:

• a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, egészséges táplálkozás
• a rendszeres fizikai aktivitás, különösen a gravitáció ellenében végzett és izomerősítő mozgásformák,
• a dohányzás kerülése,
• a mértékletes alkoholfogyasztás.

Ezek a szokások hosszú távon is erősítik a csontokat, és csökkentik a törés kockázatát.

Mozgással és egészséges táplálkozással a csonttörések megelőzéséért is sokat teszünk

Párbeszéd orvos és beteg között

Sok helyen akadályt jelent, hogy nincs széles körben elérhető DEXA-mérés. Az IOF a British és Australian Healthy Bones szervezetekkel közösen létrehozta az Osteoporosis- és töréskockázat-kommunikációs eszközt (Osteoporosis & Fracture Risk Communication Tool), amely az alapellátásban dolgozó orvosokat segíti abban, hogy a páciensekkel egyszerűen és érthetően beszélhessenek a csonttörés kockázatáról. Ez a segédanyag nem diagnosztikai teszt, hanem egy párbeszédet támogató eszköz: bemutatja a beteg számára, hogy milyen tényezők növelik a törés valószínűségét, miért indokolt a kezelés, és milyen előnyökkel, illetve kockázatokkal jár a terápia. Célja, hogy a számok és szakszavak helyett közérthető nyelven, átélhető módon kapjon információt az érintett a saját állapotáról, ezzel elősegítve a közös döntéshozatalt.

Az üzenet egyértelmű

Az osteoporosis nem szükségszerű velejárója az öregedésnek – állítja Bors Katalin. Megfelelő életmóddal, korai felismeréssel és korszerű terápiával sok törés megelőzhető. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség: az orvosoknak a diagnosztika és kezelés modern irányelveit kell követniük, a lakosságnak pedig tudatosan oda kell figyelnie saját csontjai egészségére.

 Ha érdekel, milyen kognitív tünetekkel járhat a menopausa, ezt a cikket ajánljuk.