Allergiás tünetek: nem csak az anafilaxiás sokk indokol orvosi ellátást

Az allergiás tünetek gyakran enyhék, de vannak panaszok, amelyeknél ajánlott vagy szükséges az orvosi kivizsgálás. Bár az anafilaxiás sokk azonnali ellátást igényel, az enyhébb tünetek is ronthatják az életminőséget és idővel súlyosbodhatnak. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológusa, fül-orr-gégésze és audiológusa összefoglalta, mely tüneteknél érdemes orvoshoz fordulni.

Allergiás tünetek – enyhétől a súlyosig

Az allergiás tünetek széles spektrumon mozognak, az enyhe kellemetlenségtől egészen az életveszélyes állapotig.

Az enyhe tünetek általában nem igényelnek sürgős orvosi ellátást, de zavaróak lehetnek, és leggyakrabban pollenallergia esetén jelentkeznek, például:

• tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás,
• szemviszketés, könnyezés,
• enyhe bőrviszketés vagy kisebb kiütések,
• torokkaparás.

A közepesen súlyos tünetek már erősebben befolyásolhatják a mindennapokat, ilyen lehet:

• tartós köhögés vagy nehézlégzés,
• kiterjedtebb bőrkiütés (pl. csalánkiütés),
• szemek vagy arc enyhe duzzanata,
• hányinger, hasi panaszok.

A súlyos allergiás reakció gyorsan romolhat, ezért sürgős ellátást igényel. Figyelmeztető jel lehet:

• légzési nehézség, sípoló légzés,
• torokszorítás érzése,
• jelentős duzzanat az ajkakon, szemhéjon, nyelven,
• szapora pulzus, gyengeség.

Az életveszélyes allergiás reakció, az úgynevezett anafilaxia azonnali ellátást igényel, ilyen esetben mentőt kell hívni. Erre utalhat:

• hirtelen vérnyomásesés,
• ájulás vagy eszméletvesztés,
• súlyos légzési elégtelenség.

Több lépésből áll az allergológiai kivizsgálás

Az enyhe és közepes allergiás tünetek kivizsgálása általában több lépésből áll, hiszen a cél az, hogy kiderüljön, mi váltja ki a panaszokat, és milyen erősségű a reakció.

„Ezért első körben kikérdezzük a pácienst, hogy mikor jelentkeznek a tünetek, van-e szezonalitása, milyen környezetben a legerősebbek, összefügghetnek-e étellel, állatokkal, gyógyszerekkel, van-e családban allergia. Sokszor már ebből erős gyanú alakul ki például pollenallergia vagy ételallergia irányában.

Ezután általában a bőrteszt következik, ami a leggyakoribb vizsgálati módszer. Az ún. Prick teszt során az alkar bőrére különböző allergéneket cseppentünk, apró szúrással a bőr alá juttatjuk és 15–20 perc után megnézzük a reakciót. Ha duzzanat, pirosság, viszketés jelentkezik, az adott anyagra érzékenység állhat fenn.

Ha valami miatt nem végezhető el a bőrteszt, például bőrbetegség vagy gyógyszerszedés miatt, akkor vérvizsgálattal a specifikus ellenanyagokat (IgE) mérjük. Ugyanakkor ez az eljárás a bőrteszt mellett is gyakran szükséges" – hangsúlyozza Lukács Anita.

Amennyiben légúti tünetek is jelen vannak, légzésfunkciós vizsgálatra is szükség van, ugyanis így kimutatható például az allergiás asztma, és az eredmény segíthet elkülöníteni más betegségektől a panaszokat.

Speciális vizsgálatok nem csak speciális esetekben

Ételallergia gyanúja esetén speciális vizsgálatokra is szükség lehet, például eliminációs és provokációs tesztekre, amelyek során a gyanús ételek kiiktatásával, majd orvosi felügyelet melletti visszavezetésével vizsgálják a panaszokat. Ha többféle tünet jelentkezik, egész évben fennállnak a panaszok, vagy nem egyértelmű a kiváltó ok, szóba jöhet az ALEX teszt is, amely egyetlen vérvételből akár 300 allergénre mutathat ki érzékenységet.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Allergológiai kivizsgálás ajánlott, ha a tünetek nem múlnak el, gyakran visszatérnek, jelentősen zavarják a mindennapokat, vagy gyógyszerallergia gyanúja merül fel. Az allergén azonosítása után a kezelés nemcsak tüneti lehet – allergénspecifikus immunterápiával az okok is kezelhetők.