Hisztamin intolerancia vagy pollenallergia? Így különíthető el a kettő egymástól

A hisztamin intolerancia és a pollenallergia egyaránt okozhat légúti, bőr- és általános tüneteket, ami megnehezítheti a két állapot elkülönítését. A panaszok hátterének pontos meghatározása – legyen szó viszketésről, orrfolyásról, tüsszögésről vagy fejfájásról – kulcsfontosságú a megfelelő kezelés szempontjából. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont - Prima Medica gasztroenterológusa a jellegzetes különbségekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta a szakszerű diagnózis jelentőségét.

Miért hasonlóak a tünetek?

A hisztaminérzékenység és a pollenallergia azért járhat hasonló panaszokkal, mert mindkét esetben megemelkedik a szervezetben a hisztamin szintje, ami több szervrendszert érintő tüneteket válthat ki, például:

• légúti panaszokat (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, nehézlégzés),
• bőrtüneteket (viszketés, csalánkiütés, arcpír),
• emésztőrendszeri problémákat (puffadás, hasi fájdalom, hasmenés),
• általános tüneteket (fejfájás, fáradtság, alvászavarok, szapora szívverés).

A kiváltó okok viszont eltérnek egymástól. A pollenallergia a belélegzett allergének hatására alakul ki, míg a hisztaminintolerancia elsősorban az elfogyasztott ételekhez köthető, ezért a tünetek megjelenése és jellege is különbözhet.

"A pollenallergia főleg az orr, szem, légutak területén mutatkozik meg panaszok formájában, a hisztamin intolerancia pedig elsősorban az emésztőrendszeri tünetekkel, légúti, bőr és idegrendszeri tünetekkel hívja fel magára a figyelmet" – hangsúlyozza Sárdi doktornő.

Mi áll a hisztaminintolerancia és a pollenallergia hátterében?

A hisztaminintolerancia nem klasszikus allergia, hanem egyensúlyzavar. A szervezetben ilyenkor több hisztamin halmozódik fel, mint amennyit le tud bontani. A hisztamin természetes vegyület, amely szerepet játszik az immunválaszban, az emésztésben és az idegrendszer működésében, és normál esetben enzimek – elsősorban a diamin-oxidáz (DAO) – bontják le.

Az állapot akkor alakul ki, ha a hisztamin mennyisége megnő (fokozott bevitel vagy felszabadulás miatt), illetve ha a lebontásáért felelős enzim működése csökken. Ennek hátterében gyakran bélrendszeri problémák, gyógyszermellékhatások vagy alkoholfogyasztás állnak. Emellett stressz, fertőzések és hormonális változások is fokozhatják a hisztamin felszabadulását. Nem ritka az sem, hogy a panaszokat a hisztaminban gazdag ételek – például érlelt, fermentált termékek – túlzott fogyasztása váltja ki.

A pollenallergia ezzel szemben az immunrendszer túlzott reakciójának következménye. Ilyenkor a szervezet az ártalmatlan anyagokat – például a polleneket – tévesen veszélyesnek érzékeli, és védekező mechanizmusokat indít el ellenük. Ez a reakció vezet az allergiás tünetek kialakulásához. A tünetek súlyossága az allergén típusától és az egyéni érzékenységtől függ, és az enyhébb panaszoktól akár súlyos állapotokig is terjedhet. A szénanátha az egyik leggyakoribb megjelenési forma, amely világszerte a lakosság mintegy 10–30%-át érinti, és előfordulása folyamatosan növekszik.

További fontos különbségek a két kórkép között

Akár laikusként is felismerhető különbségek is léteznek, illetve olyan panaszok, amelyek a két betegség együttes megjelenésére utalnak. A tünetek mibenlétén kívül a legfontosabb kérdés az időzítés.

"A pollenallergia a pollenszezonra korlátozódik, vagyis például április-májusban a nyírfa, az eperfafélék, a tölgyé, a platán, a bükk, a pázsitfűfélék okoznak tüsszögést, orrfolyást, viszketést, de ezek később elmúlnak. A hisztamin intolerancia tünetei viszont egész évben jelentkezhetnek, döntően magas hisztamintartalmú ételek (bor, sajt, paradicsom, hal) fogyasztása után – hangsúlyozza Sárdi Krisztina.

Ebben a helyzetben a legfontosabb a pontos diagnózis felállítása, mivel sem a vény nélkül kapható allergiaellenes készítmények, sem az indokolatlan diéta nem javasolt öndiagnózis alapján. Allergia gyanúja esetén megbízható választ az allergiateszt adhat, amelynek eredménye a tünetekkel együtt értékelve állapítható meg.

Sárdi doktornő szerint a hisztamin intolerancia igazolása azonban korántsem ilyen egyszerű, ugyanis jelenleg nincs olyan laborvizsgálat, amellyel egyértelműen igazolni lehet. A vérből megállapított DAO enzim értékről tudható, hogy 10 alatti érték pozitívnak tekinthető, de 10 feletti érték esetén sem zárható ki a hisztamin intolerancia. A csökkent DAO szintet ugyanis össze kell vetni az esetleg további leletekkel, a hisztamin termelődését befolyásoló gyógyszerek szedésével, a páciens panaszaival és el kell különíteni más, hasonló panaszokat okozó kórképektől.