Tavasszal az állatszőr-allergia tünetei is felerősödhetnek

Nemcsak a pollenek, hanem az állati allergének is fokozhatják a tüsszögést, szemviszketést és a légúti panaszokat. A pollen- és az állatszőr-allergia összefüggéseiről, valamint a lehetséges megoldásokról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológusa, fül-orr-gégésze és audiológusa beszélt.

Mi okozza a kutya- és macskaallergiát?

Az állatszőr allergiát valójában nem a szőr okozza. A kutyaallergia elsődleges okozója a Can f 1, egy fehérje, amely a kutya nyálában, bőrében és leváló hámsejtekben termelődik. Ez a fehérje a szőrhöz tapad, a levegőben lebeg, és elsősorban strukturált felületeken, textíliákon rakódik le, mint a szőnyegek, a bútorok és az ágynemű. Ez nem azt jelenti, hogy csak azoknál alakulhat ki az allergia, akik nem tartják rendben a lakásukat, ez ugyanis még az alapos takarítással sem távolítható el teljes mértékben.

A macskaszőr, akárcsak a kutyaszőr, erős allergén. Valójában a macskák gyakran problémásabbak az allergiások számára, mivel a Fel d 1 nevű fehérje különösen hosszú ideig maradhat a levegőben és a felületeken. Ráadásul mivel a macskák sokat tisztálkodnak, a nyáluk (és így a fehérje is) folyamatosan lerakódik a szőrükre és a bőrükre.

Azok az állatok, amelyek maguk is allergiások, még inkább megnehezíthetik az allergiás gazdák helyzetét, ugyanis, ha kialakul náluk a bőrgyulladás, az fokozza a hámsejtek (vagyis a korpa) termelődését és vakarózást. Emiatt pedig még több fehérje jut a levegőbe.

Miért rosszabb tavasszal?

Tavasszal a levegőben megnövekszik a pollenek mennyisége – például a nyírfa és a fűfélék virágzása miatt –, ami az állati eredetű allergénekkel együtt tovább fokozhatja az allergiás tüneteket. Azoknál, akik egyszerre érzékenyek pollenre és állati allergénekre, erősebbé válhat az orrdugulás, a tüsszögés, a szemviszketés vagy akár az asztmás panaszok is. A pollen ráadásul könnyen rátapadhat a kutyák és macskák bundájára, így az állatok a lakásba is bevihetik az allergéneket.

A tavaszi időszakban sok háziállat intenzívebben vedlik, emiatt pedig nagyobb mennyiségben kerülhetnek a környezetbe azok a fehérjék, amelyek az allergiás reakciókért felelősek. Ezek elsősorban a bőrkorpa, a nyál és a faggyú anyagaiban találhatók meg, és a lehulló szőrrel együtt terjednek.

A gyakoribb szellőztetés és a nyitott ablakok szintén növelhetik a lakásba jutó pollenek mennyiségét. Az allergének így összekeveredhetnek a porban, a textíliákon, a kanapén vagy az ágyneműben található állati eredetű anyagokkal. Egyes csapadékosabb időszakokban emellett a magasabb páratartalom a poratkák elszaporodásának is kedvezhet, ami tovább erősítheti az allergiás panaszokat.

„Mindenképpen az allergia fokozódását jelzi, ha a tüsszögés, a vizes orrfolyás, a szemviszketés, könnyezés, a köhögés, zihálás erőteljesebbé válik, illetve, ha bőrviszketés vagy csalánkiütés is megjelenik” – mondja Lukács doktornő.

Mit lehet tenni a tünetek ellen?

Akiknél felmerül az allergia gyanúja, érdemes szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében. Allergológiai kivizsgálásra különösen akkor lehet szükség, ha nem egyértelmű, hogy a panaszokat pollen vagy állati allergén okozza, hiszen ez a megfelelő kezelés és megelőzés szempontjából is fontos. Emellett néhány alapvető szabály betartása is segíthet a tünetek csökkentésében:

• Gyakori porszívózás HEPA-szűrős eszközzel.
• A háziállat szőrének rendszeres kefélése lehetőleg kültéren, nem az allergiás beteg által.
• Pollenszezonban ajánlott a gyakoribb textilmosás, hajmosás, a kinti ruhák benti lecserélése.
• Segíthet a légtisztító használata.

„Mind állatszőr-, mind pollenallergia esetén elérhető tartós megoldás is. Az allergén specifikus immunterápia ugyanis arra épül, hogy a beteg azt az anyagot szedi (tisztított és ellenőrzött formában, minimális mennyiségben), amire allergiás. Így, a 3-5 éves terápia során egyszerűen hozzászokik a szervezete, nem azonosítja már azt „idegenként” és a tünetek akár 6-8 évre is megszűnnek és az allergiás asztma kialakulásának kockázata is jelentősen csökkenhet” – hangsúlyozza dr. Lukács Anita.