Mindfulness élettani hatások: keleti gyökerek, nyugati bizonyítékok

A mindfulness gyakorlata történetileg a buddhista hagyományokból ered, ahol a figyelem, a jelenlét és a légzés tudatos követése több mint kétezer éve része a lelki és testi egyensúly keresésének. Bár a keleti filozófiákban gyökerezik, a módszer nem kötődik vallási rendszerhez: az emberi idegrendszer működése minden kultúrában ugyanaz. 

A modern orvostudományba a mindfulness-t Jon Kabat-Zinn emelte be a Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR) program révén, amelyet az 1970-es években a Massachusettsi Egyetemen dolgozott ki. Azóta a figyelemgyakorlat a pszichológiai kezelések, stresszcsökkentő programok és egészségfejlesztési protokollok szerves részévé vált. 

A mindfulness élettani hatásai: mit mutatnak a vizsgálatok?

A mindfulness nem relaxációs technika, hanem az idegrendszer szabályozását célzó tudatos figyelemtréning. Hatásai szervezetünk több rendszerében is kimutathatók.

1. A stresszrendszer szabályozása (HPA-tengely)

Számos metaanalízis igazolja, hogy a rendszeres mindfulness-gyakorlás csökkenti a kortizolszintet, mérsékli az amygdala – az érzelmi jelentésadás és a veszélyészlelés egyik kulcsfontosságú agyi központjának – aktivitását, és erősíti a prefrontális kéreg, vagyis a tudatos önszabályozásban szerepet játszó területek működését.

2. Az autonóm idegrendszerre gyakorolt hatás

A figyelemgyakorlat növeli a paraszimpatikus tónust és javítja a pulzusvariabilitást (HRV), ami a szervezet gyorsabb regenerációját és jobb stressz-tűrőképességét okozza.

3. Gyulladáscsökkentő és immunológiai hatások

Mindfulness-programok hatására több vizsgálat is a gyulladásos markerek (IL-6, CRP) csökkenését mutatta ki, emellett a vizsgált emberek szervezetében javult a sejtes immunválasz is.

4. Strukturális és funkcionális agyi változások

Agyi képalkotó vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a mindfulness növeli a hippocampus térfogatát, és kedvezően befolyásolja az alapműködésért felelős agyi hálózatok aktivitását. 

Miért van különösen nagy szüksége erre Európának – és Magyarországnak?

1. Európai trendek

• A munkavállalók 25–30%-a szenved tartós stressztől (EU-OSHA).
• Az OECD „Health at a Glance 2024” szerint a szorongás és depresszió prevalenciája folyamatosan emelkedik.
• A krónikus stressz jelentősen növeli a kardiovaszkuláris kockázatot.

2. Magyarországi adatok

• Magyarország az egyik legmagasabb szív-érrendszeri halálozással rendelkezik az EU-ban. 
• A lakosság kb. 40%-a érzi tartósnak a stresszt. 
• A stresszhez köthető betegségek – alvászavar, hipertónia, diabétesz, depresszió – gyakorisága hazánkban magasabb, mint az európai átlag.

A mindfulness lehetséges veszélyei 

A mindfulness alapvetően biztonságos, de vannak állapotok, amelyekben fokozott körültekintés szükséges – derül ki Fazekas Gábor,  mindfulness oktató, a Mindfulness Hungary Központ alapítója Dívány magazinnak adott nyilatkozatából. Ezek az állapotok pedig a következők:

• Akut depresszió – A gyakorlás nagy erőfeszítést igényel; akut fázisban nem ajánlott.
• Feldolgozatlan trauma – Elárasztó élmények, emlékek törhetnek fel; trauma-szenzitív mindfulness ajánlott.
• Addikciók, pszichoaktív szerek – A tudatmódosító szerek és a meditáció kombinációja rizikós.
• Erőltetett gyakorlás – Intenzív elvonulásokon – különösen felkészületlen gyakorlóknál – megterhelő lehet.
• A kellemetlen élmények normálisak lehetnek – Szédülés, szorongás, testérzetek: a „tudati edzés” természetes részei.

A krónikus stressz önmagában is jelentős egészségkárosító tényező, hatása pedig tovább erősödik, amikor azokkal a gyakori, ám hosszú távon ártalmas stresszcsökkentő módszerekkel társul, amelyekhez sokan nyúlnak: a dohányzással, a rendszeres alkoholfogyasztással vagy a falásrohamokkal. Mindezek fényében a mindfulness nem divathullám, hanem olyan bizonyítékokon alapuló, népegészségügyi jelentőségű eszköz, amely reális lehetőséget kínál a cikkben bemutatott kedvezőtlen egészségi állapotok javítására.

Források:

• JAMA Internal Medicine, 2014 – Goyal et al. – “Meditation Programs for Psychological Stress and Well-being” –
• Nature Reviews Neuroscience, 2015 – Tang, Holzel & Posner – “The neuroscience of mindfulness meditation”,
• PubMed – Creswell, J. D. et al. (2016): “Alterations in Brain and Immune Function Produced by Mindfulness Meditation”
• ScienceDirect – Hölzel et al. – “Mindfulness practice leads to increases in regional brain gray matter density”, 2011
• OECD – Health at a Glance: Europe 2024
• EU-OSHA – “OSH in Figures: Stress at Work — Facts and Figures”
• Dívány – „A meditáció veszélyes is lehet – ezekre hívják fel a szakértők a figyelmet”

 Ha érdekel, melyek a legmeredekebb tévhitek a meditációval kapcsolatban, ezt a cikket ajánljuk.