Új megvilágításba helyezi az okostelefon-függőség okait egy magyar kutatás | Weborvos

A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a problémás okostelefon-használat hátterében többek között a "valamiről lemaradok" érzése és a társas eseményektől való félelem is állhat.

Mentális és fizikai hatások

A tanulmány, amely az Acta Psychologica folyóiratban jelent meg, hangsúlyozza, hogy a túlzott mobilozás nemcsak pszichés terhet okoz, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a helytelen testtartás rontja az egyensúlyt, lassítja a reakcióidőt, és nehezíti a koncentrációt. A Semmelweis Egyetem kutatói 18–35 éves egyetemisták körében vizsgálták az okostelefon-használat és a mentális, fizikai egészség, valamint a kognitív teljesítmény közötti összefüggéseket. Az online kérdőívekben a résztvevők arról is beszámoltak, hogy előfordult-e, hogy a telefonhasználat miatt mulasztottak el korábban betervezett feladatot, vagy hogy a készülék mindig a gondolataikban jár-e, még akkor is, amikor éppen nem használják. A felmérés során azt is megkérdezték, naponta mennyi időt töltenek aktív telefonozással, és milyen tevékenységekre használják a készüléket.

Az okostelefon-használat három típusa

A kutatók az okostelefon-használati szokások alapján három csoportot különítettek el. A „tisztán szociális” felhasználók főként barátokkal és ismerősökkel való kommunikációra, közösségi kapcsolatok ápolására használják a készüléket. A „mérsékelt folyamat jellegű” csoport szociális célok mellett hírfogyasztásra, szórakozásra vagy passzív görgetésre használja a telefont, de napi 4–5 óránál többet nem tölt vele. Az „erős folyamat jellegű” felhasználók – a résztvevők mintegy egyharmada – napi négy-öt órát vagy még többet telefonoznak, elsősorban tartalomfogyasztásra, nem szociális kapcsolattartásra használva a készüléket. A vizsgálat a fiatalok személyiségét és mentális állapotát is mérte. Külön kérdőívekkel értékelték a neuroticizmus szintjét – vagyis a negatív érzelmek, például szorongás, lehangoltság, félelem és harag átélésére való hajlamot –, az önkontroll szintjét, valamint a FOMO-t, azaz a félelmet, hogy kimaradnak a társas eseményekből.

A használat módja fontosabb, mint az időtartam

A kutatás szerint nem a telefonozással eltöltött idő a legnagyobb probléma, hanem hogy miként és mire használjuk a telefont. „Kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a személyiség (magas pontszám a neuroticizmus skálán) önmagában nem tesz senkit telefonfüggővé. Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz – a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről” – mondta dr. Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.

Mentális és fizikai hatások a túlzott telefonhasználatból

Ha valaki főként passzívan görgeti a közösségi médiát – rövid videókat, hírfolyamot, „reels”-eket – néz, agyát folyamatos, gyors ingerek érik, ami kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt, és hosszú távon mentális megterhelést okozhat.

A kognitív tesztek szerint az „erős folyamat jellegű” felhasználók gyengébben teljesítettek figyelmi és emlékezeti feladatokban az életkorukhoz képest, rosszabbul aludtak, állandó új ingerekre vágytak, és nehezebben tudták kontrollálni az azonnali cselekvés iránti késztetésüket.

A hosszas telefonhasználat fizikai hatásokkal is jár

„Azzal, hogy a telefont köldök- vagy mellkasmagasságban tartjuk és lefelé tekintünk rá, a fej előrehelyezése és a „text neck” (fej lehajtása) jelentős terhelést ró a nyaki szakaszra. Ez nemcsak fájdalomforrás lehet, hanem a nyak ízületeinek korai kopásának kialakulását is okozhatja. A nyak ízületi helyzetérzékelő idegvégződései a fej tartásáról közvetítenek jeleket az agynak, így ha sokáig előrehajtva tartjuk a fejünket és állandósul ez a rossz tartás, ezek a jelek megváltoznak, ami egyensúlyproblémát okozhat. Ez nemcsak az okostelefon-használat ideje alatt jelentkezik, hanem a mindennapi tevékenységekre is hatással van” – mondta Seregély Beáta tanársegéd, a kutatás fizikai méréseinek szakértője.

Tudatos használat és mentális ellenálló képesség

A kutatók szerint a tudatosabb használat támogatása lehet a probléma megoldásának kulcsa. Ebben segíthet az értesítések ésszerű beállítása, a közösségi médiára szabott időkorlát, a lefekvés előtti telefonmentes idő, valamint a mozgás és a helyes testtartás gyakorlása. Mentális szempontból fontos az önkontroll erősítése és a kimaradástól való félelem csökkentése viselkedéstréninggel és pszichológiai támogatással. Ha ezek kialakulnak, a sérülékenyebb, szorongásra hajlamos fiatalok is sokkal kisebb eséllyel válnak telefonfüggővé.