A szegénység a bélflórára is hat – új kutatás a társadalmi egyenlőtlenségek biológiai lenyomatáról

Közzétéve: 2026. 03. 04. 10:00 -

- Fotók: Dreamstime • 2 perc olvasás

A csökkent baktériumdiverzitás összefüggésbe hozható több krónikus betegség kockázatával, ami a társadalmi egyenlőtlenségek biológiai vetületére is ráirányítja a figyelmet.

Egy brit vizsgálat tanulsága szerint a társadalmi-gazdasági különbségek nem csupán életmódbeli és ellátási eltérésekben jelennek meg, hanem biológiai szinten is mérhetők lehetnek. A kutatók azt találták, hogy az alacsonyabb jövedelmű térségekben élők bélmikrobiomja kevésbé változatos, mint a kedvezőbb helyzetű környezetben élőké.

A vizsgálat során több ezer résztvevő mikrobiális összetételét elemezték, és a diverzitás mutatóiban szignifikáns különbségeket találtak a társadalmi státusz mentén. A csökkent baktériumdiverzitás összefüggésbe hozható krónikus gyulladással, metabolikus betegségekkel, elhízással, sőt egyes mentális zavarokkal is.

Milyen tényezők állhatnak a háttérben?

A szakértők szerint a jelenség több, egymással összefüggő tényező eredménye lehet:

  • eltérő étrendi mintázat (magasabb feldolgozottélelmiszer-fogyasztás),
  • alacsonyabb rostbevitel,
  • fokozott pszichoszociális stressz
  • környezeti expozíciók,
  • egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés különbségei.

A tartós stressz önmagában is befolyásolhatja a bél–agy tengely működését, módosíthatja a bélfal áteresztőképességét és a gyulladásos válaszokat.

A biológiai beágyazódás észrevétlen rombol

A kutatás egyik fontos üzenete az úgynevezett „biológiai beágyazódás” koncepciója: a társadalmi környezet és a hosszú távú stressz biológiai rendszerekbe – így a mikrobiomba – is „beíródhat”.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítanak feltétlen ok-okozati kapcsolatot, ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy az egészségi egyenlőtlenségek komplex mechanizmusokon keresztül alakulnak ki, és a mikrobiom ebben a folyamatban közvetítő szerepet játszhat.

Források:

Kövess minket!

szegénység - gyermekszegénység mikrobiom
Radnai Anna
Radnai Anna
Főszerkesztő
Radnai Anna az SZTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott kommunikáció kiegészítő szakon. Több mint húsz éve foglalkozik egészségügyi témák feldolgozásával újságíróként és szerkesztőként. Dolgozott országos portáloknál, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál, orvosokat és laikus olvasókat egyaránt megszólítva. Több egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, edukációs projektek tartalmi vezetőjeként, könyvszerkesztőként is tevékenykedett. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője, a Dívány magazin számára is készít egészségügyi szakcikkeket.

Kapcsolódó cikkek

Gyógyulás

Psziché

Egészség

Horizont