Mit árul el az alvás az agyról? – új eredmények az ADHD neurobiológiai hátteréről

Egyre több jel utal arra, hogy az idegrendszeri működés sajátosságai nemcsak nappal, hanem alvás közben is „láthatóvá válnak” – egy hazai kutatás most az ADHD esetében mutatott rá erre.

Az alvás során mérhető agyi aktivitás nemcsak a regenerációt szolgálja, hanem összefüggést mutathat az idegrendszer működésének finom eltéréseivel – mutat rá több nemzetközi kutatás. Az alvás aktív szerepet játszik az idegrendszeri hálózatok finomhangolásában is – ilyenkor zajlanak azok a folyamatok, amelyek a szinaptikus kapcsolatok átrendeződéséhez és a tanult információk stabilizálásához szükségesek.

Ezt a megközelítést erősítik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0) eredményei is. A program záró sajtóeseményén bemutatott kutatások közül kiemelkedik az a vizsgálat, amely serdülők körében elemezte az ADHD neurobiológiai hátterét. A kutatók azt találták, hogy az alvás alatti úgynevezett NREM lassú hullámaktivitás szoros összefüggést mutat a tünetek intenzitásával.

Új szempontok az ADHD megértésében és támogatásában

Ez azért különösen jelentős, mert az ADHD megértése jelenleg nagyrészt viselkedéses megfigyelésekre épül. Az alvás közben mért agyi jelek viszont objektív, mérhető biomarkereket kínálhatnak, amelyek segíthetnek pontosabban leírni az idegrendszeri működés egyéni sajátosságait, és akár a támogatási formák hatását is követhetőbbé tehetik.

A kutatás további fontos megfigyelése volt, hogy bizonyos kezelések hatására ezek az alvás közbeni eltérések részben tipikussá válnak. Ez arra utal, hogy az alvás nemcsak megfigyelési eszköz lehet, hanem a változások nyomon követésében is szerepet játszhat.

Az alvás és az idegrendszeri működés szoros kapcsolatban állnak

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az alvás és az idegrendszeri működés szorosan összekapcsolódik.ADHD esetében például gyakoriak az elalvási nehézségek, az alvásidő rövidülése, valamint a nappali fáradtság is, és ezek az eltérések visszahatnak a figyelmi és viselkedési működésre. Ez azt is jelenti, hogy az alvás nemcsak megfigyelési eszköz, hanem potenciálisan beavatkozási pont is lehet az idegrendszeri működés támogatásában.

A szakértők szerint a jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogy ezek az alvásalapú megfigyelések hogyan építhetők be a mindennapi gyakorlatba. Ha az alvás során mért agyi aktivitás valóban megbízható biomarkernek bizonyul, az nemcsak az ADHD, hanem más idegrendszeri sajátosságok megértését is új irányba terelheti.

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0) záró sajtóeseményén további izgalmas eredményekről is szó esett. Cikksorozatunk következő részében azt mutatjuk meg, milyen szerepet játszhatnak a COVID–19-hez kapcsolódó gyulladásos folyamatok az idegrendszeri változásokban.

Források:

• PMC – Functions and Mechanisms of Sleep
• PMC – Associations of sleep disturbance with ADHD