A fehérfarkú szarvasok vére segíthet a Lyme-kór kezelésében?

Miközben országszerte beindul a kullancsszezon, a Massachusetts-i Egyetem Amherst-i székhelyű New England Center of Excellence in Vector-Borne Diseases (NEWVEC) ügyvezető igazgatója és csapata olyan kutatást végzett, amely ígéretes nyomot kínál a Lyme-kór elleni küzdelemben.

A Vector-borne and Zoonotic Diseases című folyóiratban nemrég közzétett tanulmány bizonyítja, hogy a fehérfarkú szarvasok vére elpusztítja a Lyme-kórt, a potenciálisan legyengítő betegséget okozó baktériumot.

A szarvasok nem terjesztik a Lyme-kórt

„A szarvasok létfontosságúak a szarvas kullancsok túléléséhez, de nem vesznek részt a Lyme-baktérium, a Borrelia burgdorferi átvitelében” – magyarázza Stephen Rich vezető szerző, a mikrobiológia professzora. „Egy ideje már tudjuk, hogy a fehérfarkú szarvasokról levett kullancsok nem fertőznek, és azt feltételeztük, hogy a szarvasokkal kapcsolatban valami megakadályozza, hogy ezek a kullancsok megfertőződjenek. De a tanulmányunk megjelenéséig senki nem végezte el azt a kísérletet, amely kimutatta volna, hogy a szarvasvér - konkrétan a fehérfarkú szarvasok vérének szérumkomponense – megöli a Lyme-kórt”.

A tanulmány eredményei egy napon új stratégiákhoz és megközelítésekhez vezethetnek a Lyme-kór megelőzésében és kezelésében, mondja Patrick Pearson vezető szerző, az NEWVEC doktori hallgatója. Közelgő doktori vizsgája részben erre a kutatásra összpontosít. „Ezekben a kísérletekben megállapítottuk, hogy a fehérfarkú szarvasok széruma megöli a Lyme-baktériumot. A következő fontos kérdés az lesz, hogy pontosan megértsük, hogyan öli meg a szarvasvér a Lyme-baktériumot” - mondja Pearson.

A Lyme-kór baktériumát az egerek adják át a fiatal fekete lábú szarvas kullancsoknak (Ixodes scapularis), miközben azok az egér vérével táplálkoznak. A fertőzött kullancsok aztán a baktériumot az embereknek is átadják, belőlük táplálkozva. „Mi vagyunk a véletlen gazdatestek” – mondja Rich. „A minket megcsípő kullancsok valójában szarvast keresnek, mert ott szaporodnak. Szarvasok nélkül nincsenek kullancsok. De ha csak szarvasok lennének, nem lenne Lyme-kór sem.”

Kísérletük elvégzéséhez a kutatók az alabamai Auburn Egyetemen egy félig fogságban tartott fehérfarkú szarvascsordától szereztek vérszérumot. A szarvasokról úgy gondolták, hogy nem érintkeztek kullancsokkal és a Lyme-kórt okozó baktériummal.

Veleszületett immunrendszer

A kutatók ezután kémcsövekben tenyésztették a Lyme-kór kórokozóját, és hozzáadták a szarvasok szérumát. „És láss csodát, ez megölte a baktériumot” – mondja Rich. „Bármi is legyen a szarvasban, ami megöli a baktériumot, az a veleszületett immunrendszer része, ami az antitestek kialakulása előtt is jelen van.”

Pearson hozzáteszi: „A Lyme-baktériumnak olyan fehérjék vannak a felszínén, amelyek megvédik az emberi veleszületett immunrendszertől. A szarvasok [KR1] vére valahogy más, így a Lyme-baktérium nyilvánvalóan nem képes megvédeni magát a fehérfarkú szarvasok veleszületett immunrendszerétől”.

A következő kutatási lépés a szarvasok vérében lévő, a baktériumokat elpusztító mechanizmusok pontos meghatározása. „Szeretnénk meghatározni, hogy ez olyasmi-e, amit emberekben is előidézhetünk” – mondja Rich. „Vagy talán ezt valahogyan hasznunkra fordíthatnánk, hogy csökkentsük a Lyme-kór előfordulását a vadonban.”

Forrás: University of Massachusetts, Amherst