• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A kullancsok órája - 99 millió éves múlt

Lyme borreliosis 2023.09.27 Forrás: Weborvos
A kullancsok órája - 99 millió éves múlt

„Ha megfelelő mennyiségű vadon élő állat van a környéken, akkor a kullancsok rajtuk lesznek, nem pedig rajtunk.”

A kullancsoknak van múltja: 99 millió éves borostyánba zárva találták meg őket. Egy mumifikálódott egyiptomi kutyát, amely körülbelül i. e. 4000-ből származik, 61 kullanccsal együtt tártak fel, ami azt bizonyítja, hogy a kullancsok már régóta kedvelik a kutyák vérét.

Ha a kullancsok nem újak, akkor miért számítanak hírnek? Talán azért, mert az emberek és a háziállatok kullancsoknak való kitettsége egyre nő – vélte Caroline Sobotyk, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi Karának klinikai parazitológia adjunktusa. Az emberek – kutyáikkal és macskáikkal együtt – a túrázással, kempingezéssel, sőt a természetben való tartózkodással egyre inkább a kullancsok területére lépnek. „Sok átfedés van köztünk és a vadon élő állatok között, ami miatt jobban ki vagyunk téve a kullancsoknak és az általuk terjesztett betegségeknek” – magyarázta Sobotyk.

Kullancsok a változásban

A népesség növekedése mind a kullancsok, mind a táplálékforrásaik élőhelyét lecsökkentette. A természet kullancsirtói, mint például a pókok, bogarak, békák, gyíkok, földi madarak és rágcsálók, különösen az oposszumok (amelyek egyenként mintegy 5000 kullancsot is elfogyaszthatnak egy szezonban), szintén egyre inkább visszaszorulnak. Amikor a kullancsok táplálékforrásai, például a szarvasok populációja elkezd csökkenni az ember által telített régiókban, a kullancsok néha kénytelenek más étrendet választani. „Az egyensúly a legfontosabb” – mondta Sobotyk. „Ha megfelelő mennyiségű vadon élő állat van a környéken, akkor a kullancsok rajtuk lesznek, nem pedig rajtunk.”

A változó időjárási viszonyok a kullancsok javára módsulnak, ahogy a hőmérséklet és a páratartalom emelkedik. Ez egész éves jelenlétet biztosít a kullancsoknak olyan helyeken, ahol korábban csak nyáron voltak aktívak. „Bizonyos évszakokban magasabb a kullancsok száma, de ez nem jelenti azt, hogy télen nem lesznek egyáltalán” – emelte ki Sobotyk.

A kutyák és kullancsaik szállítása az egyik oka az új fajok behurcolásának Észak-Amerikába. Egy nemrégiben végzett tanulmány eredményei egyes fajok, például az ázsiai hosszúszarvú kullancs (Haemaphysalis longicornis) és az öbölparti kullancs (Amblyomma maculatum) elterjedésének növekedését mutatták ki. A magányos csillag kullancs (Amblyomma americanum), amely egykor csak a délkeleti államok lakója volt, észak felé nyomult. A barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus), amely egy ideje már átlépte a kanadai határt, de sohasem terjedt el igazán, ma már az egész Egyesült Államokban ismerős, helyi lakosnak számít.

Az Oklahomai Állami Egyetem (OSU) Stillwaterben végzett nagyszabású vizsgálatába 13 hónap alatt 10 000 kullancsminta érkezett az Egyesült Államok minden részéről. A kullancsok élőhelyét és elterjedését befolyásoló változó erők ellenére a kutatók még mindig sok „ugyanolyan régit” találtak, a legnagyobb számban júliusban, valamint nagyobb arányban délről és a középnyugatról érkezteket. Most, hogy jobban megértettük a mikort és a holt, nézzük meg, mit tudunk a kullancsról.

Az apró ragadozó

A kullancsok pókszerű rokonaikhoz hasonlóan 8 lábbal rendelkeznek. Ezek egy gumó alakú vagy gömbölyded testhez kapcsolódnak, amely előtt nem valódi fej, hanem egy szigonyszerű táplálkozóeszköz áll. A kullancsoknak 4 életszakasza van: a pete, a lárva, a nimfa és a kifejlett egyed. A lárvák felépítésükben hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, de akkorák, mint egy gombostűfej; a nimfák valamivel nagyobbak.

A kullancsok 2 családba sorolhatók. Az Argasidae, vagyis a puha kullancsok gyors táplálkozók, amelyek a vérfogyasztás után gyorsan leválnak a gazdatestről. Inkább a gazdák és farmerek számára jelentenek gondot, mivel a szarvasmarhákat, lovakat és szárnyasokat kedvelik. Az Ixodidae viszont szívesen fertőz kutyákat és macskákat egyaránt. Ezek a kemény kullancsok – nevüket a kemény védőpáncélukról kapták - lassan, néha napokig vagy hetekig táplálkoznak.

Etess meg!

A háziállatainkat megtámadó kemény kullancsoknak több életszakaszuk van. A lárva vért szív az első gazdatestből, általában egy kis, földön élő állatból. Miután jóllakott, leesik, és nimfává vedlik, amely egy második gazdát keres, hogy táplálkozzon. A táplálkozás után a nimfa leválik és kifejlett egyeddé érik, amely egy nagyobb emlős gazdatest parazitájává válik. A megduzzadt, kifejlett egyed a földre esik, és ha nőstény, petéket rak.

A kullancsok lesből támadó ragadozók; nem üldözik a zsákmányt. Amikor az állatok aktivitását jelző rezgések és szén-dioxid hatására felfigyelnek, olyan helyen helyezkednek el, ahol passzívan rá tudnak akaszkodni a járókelőkre, például a magas füvek tetején, a bokros növényzetben és a levélkupacokban.

A kullancs életének nagyobb részét a gazdán kívüli környezetben tölti, ahol hónapokig vagy akár évekig is képes vér nélkül túlélni. Minden fajnak és életszakasznak megvannak a maga egyéni preferanciái és sajátosságai, de mivel a kullancsok opportunista táplálkozók, mindenre rátapadnak, amiből vért tudnak szívni.

Betegségeket okoznak

A kullancscsípés olyan következményekkel járhat, mint kiütés a csípés helyén, allergiás reakciók, vérszegénység (súlyos fertőzések esetén), toxikózis és kórokozó-átvitel. A kullancsok által terjesztett, állatokban és emberekben is jelentős betegséget okozó kórokozók közé tartozik például a Borrelia burgdorferi.

Az Ixodes fajok által terjesztett Borrelia burgdorferi baktérium, ami Lyme-kórt okoz  gyakran szubklinikus. Az USA egész területén előfordul, de a legtöbb kutyás esetet az északkeleti és közép-atlanti államokból jelentették. Az érintett kutyák és esetleg macskák ízületi duzzanatot, sántaságot, lázat és étvágytalanságot mutathatnak. Súlyos esetekben kutyáknál glomerulonefropátia, szívbetegség és idegrendszeri rendellenességek léphetnek fel.

Az anaplazmózist az Anaplasma phagocytophilum okozza, amely megfertőzheti a kutyák és ritkán a macskák fehérvérsejtjeit is. A tünetek szubklinikaiak vagy homályosak, és láz, letargia és étvágytalanság is előfordulhat. Az Ixodes spp. közvetíti, és a Borrelia burgdorferivel való együttes fertőzés is előfordulhat.

Az Ehrlichiosis az Ehrlichia spp. barna kutyakullancs vagy magányos csillag kullancs által történő átvitele révén következik be. Az esetek száma az USA délnyugati és öbölparti régióiban a legmagasabb. Ezek a baktériumok lebontják a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket, ami gyulladásos állapothoz és véralvadási zavarokhoz vezethet. Depresszió, étvágytalanság, kemózis, echimózis (kékülés, véraláfutás), epistaxis (orrvérzés) és sántaság fordulhat elő.

A babéziózis a Babesia spp. protozoonhoz kötődik, amelyet a barna kutyakullancsok terjesztenek. Az országszerte kutyákat érintő babesiosis vörösvérsejtpusztulást, vérszegénységet, gyengeséget, hányást, hyporexiát, azaz csökkent étvágyatés fogyást okoz.

A kullancsbénulás nem fertőzés, hanem a kullancscsípés által befecskendezett nyálra adott akut reakció. Nem világos, hogy ez valóban bénulás-e, amely órákkal vagy napokkal a kullancscsípés után kezdődik, a nyálfehérjékre adott allergiás reakció vagy a kullancs nyálában lévő toxinok megnyilvánulása. Bár Észak-Amerikában a kutyák számos kullancsfajtól kaphatnak kullancsbénulást, a Dermacentor fajok a fő bűnösök. A potenciálisan halálos kimenetelű és szerencsére ritka állapot a táplálkozó kullancs eltávolítása után azonnal megszűnik.

Ne feledkezzünk meg a macskákról...

Amikor a kullancsokról van szó, gyakran csak a kutyákra gondolunk. A kullancsok a macskákat is megcsíphetik, és átadhatják nekik a kórokozóikat. Az OSU tanulmányban a macskák a kullancsok gazdaállatainakmindössze 20%-át tették ki. A kutatók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg alulreprezentáltak kullancsgazdaállatként, részben azért, mert az adatokat állatorvosi látogatásokból nyerték, amelyek száma a macskák esetében kevesebb, mint a kutyáké. A macskákból vett minták 80%-át a magányos csillag kullancs, az amerikai kutyakullancs és a fekete lábú kullancs tette ki.

A macskák  anaplazmózist, ehrlichiosist, cytauxzoonózist és tularémiát is kaphatnak kullancscsípés útján. Az utóbbi, bár házimacskáknál nem gyakori, súlyos betegséget okozhat. A Borrelia burgdorferi antitesteket már régóta megtalálják a macskák szérumában, de az, hogy a spirochéta okoz-e klinikai Lyme-kórt, vitatott; ez a disszonancia a macskákban előforduló Rickettsia fajokra is igaz. A macskák kullancsbénulását, bár Ausztráliában gyakori, Észak-Amerikában ritkán jelentették.

Megelőzés

Kevésbé számít, hogy milyen kullancsfaj, milyen stádiumban, milyen évszakban, az ország melyik részén fordul elő, ha a háziállatnak megelőző kezelést adnak. A legújabb generációjú izoxazolinok gátolják a GABA- és glutamát- kapuzott kloridcsatornákat, ami a kullancs hiperexcitációjához és elpusztulásához vezet. Ezek a vegyületek, amelyek közé tartozik az afoxolaner (NexGard; Boehringer Ingelheim), a fluralaner (Bravecto; MSD Animal Health/Merck & Co), a sarolaner (Simparica; Zoetis) és a lotilaner (Credelio: Elanco), a kullancsok megtapadását követő órákon belül elkezdik elpusztítani őket.

Még a kezelt kutyákat és macskákat is egyszer át kell vizsgálni, miután a szabadban tartózkodtak, mert a bundájukon mászkáló kullancsok odabent az emberre kerülhetnek. A háztulajdonosok a kullancsok aktivitását azzal előzhetik meg, ha a lakásuk körüli füvet lenyírják. Ezek a józan elővigyázatossági intézkedések nem adhatnak teret a kullancsoktól való félelemnek. „Nem kell teljesen paranoiásnak lennünk a kullancsok miatt. De tisztában kell lennünk azzal, hogy a kullancscsípés milyen problémákat okozhat” – mondta.

Forrás: dvm360.com

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink