Ennyi

... Ezért nem tudok csak úgy elmenni egy vadidegen emberhez és elmondani neki olyan dolgokat, amikről soha senkinek nem tudtam beszélni. Sajnos a szüleimmel sem volt soha olyan a kapcsolatom, hogy nekik felvethessem gondjaimat, a barátaimat is lemorzsoltam magamról, teljesen bezárkóztam, egyedül maradtam. Nem akarok meghalni, de úgy nem tudok tovább élni, ahogy azt most teszem. Ezért jutottam el az öngyilkosság gondolatáig, melyet már precízen el is terveztem.
Öntől talán azt kérdezném, hogyan tudnám magam annyira összekaparni, hogy segítséget tudjak kérni? Mik az első lépések, hogy legyőzzem a szégyenérzetemet?
Köszönöm válaszát!


VÁLASZ


Vannak olyan kilátástalannak hitt helyzetek, amelyekben az egyetlen lehetséges megoldásnak önmagunk elpusztítása tűnik. Ezt a döntést azonban sosem szabad meghoznunk, mert életünk során számtalan nehéz szituációban álltunk már helyt így tudnunk kell, hogy kétségbeesésünket leküzdve meg tudunk birkózni az aktuális nehézséggel is.
Azt is fontos tudni, hogy a megoldáshoz kérhetünk segítséget. Nincs semmi olyan szégyellni való probléma, amelyet egy pszichológus ne kezelne megértéssel, ezért bátran kérjen személyes konzultációt.