Henoch-Schönlein purpura

Gyakori fiatal gyermekekben, - leginkább 2-8 éves fiúkban - sokszor felsőléguti megbetegedést követ, de néha gyógyszermellékhatás miatt alakul ki. A bőr, gyomor-bélrendszer, izületek és a vese kisereinek a gyulladása a betegség tulajdonképpen. A vérképben lehetnek IgA típusú immunkomplexek. Ha szövettani mintát vesznek b-rhonnan, akkor az érgyulladás szövettani képe jellemző /érfalak fibrinoid nekrózisa és körülöttük granulocyta felszaporodás/ Azt gondolják oknak, hogy valami miatt IgA-t tartalmazó immunkomplexek lerakódása következik be. A vesék érintettsége is jellegzetes: fokális, szegmentális proliferatív glomerulonephritisz. A betegség jellegzetes tünete a hirtelen jelentkező purpura - főleg a végtagokon. Lehet lázas, fájhatnak az izületei, vizenyősek is lehetnek az izületek, lehet hasgörcse, véres széklete. A betegek felében vér és fehérje mutatható ki a vizeletben is. Legtöbbször egy hónap alatt elmúlik, de sokszor hetekig tünet és panaszmentes a beteg és ezután ismét, még egyszer fellángolnak a tünetek. Ez meglehetüősen ismert jellegzetesség és nem nevezzük sem új betegségnek, sem kiújulásnak, egyszerűen csak számolunk a lehetőséggel. A legtöbb beteg magától meggyógyul. Az esetek kb. 30 %-ában van kismértékű veseérintettség és a betegség kimenetele attól függ, hogy a vese mennyire érintett. Vesebetegség jelei nem szoktak az első tünetekkel együtt jelentkezni, hanem hetekkel később, néha egy-két hónappal a betegség után, amikor a gyermek már teljesen tünetmentes. Enyhe vese érintettség is okozhat vérvizelést, amely lehet mikroszkópos, vagy szabad szemmel is látható, fehérjevizelést. De okozhat nephrosis szindrómát is, magas vérnyomást is, a vérben a kreatinin és uraszínt emelkedését is. A kialakult veseelváltozások a legtöbb esetben pár hónap alatt visszafejlődnek. Azt kérdezi, mennyire káris a vörösvértest a szervezetére. Semennyire, hiszen a gyermek szervezetében nincs túlzottan sok vörösvértest. A betegség kezelése tüneti / mivel oki kezelése nincs/ a lázat, görcsöket, izületi fájdalmakat, vizenyőket lehet befolyásolni és lehetőleg elhagynak minden megelőzőleg szedett gyógyszert, mivel nem zárható ki a gyógyszer mellékhatás. / ez nem egy bizonyos megfázásra szedett gyógyszernek a mellékhatása, tehát nem rendelhető hozzá meghatározott orvossághoz/. A betegek kis számában / 5 % alatt/ idült veseelégtelenség alakulhat ki. Vese biopsziával lehet a prognózisról nyilatkozni abban az esetben, ha felmerül ez a lehetőség, illetve ez a gyanú. /ilyen pozitív esetben a vese glomerulusok szinte mind érintettek és többségükben "ún. félholdképződést" lehet látni/. Heveny súlyos veseelégtelenség ritkán alakul ki, ezekben az esetekben immunoszuppresszív terápiát adnak, valamint plazmapheresist alkalmaznak. Vannak olyan Hennoch-Schönlein purpurás betegek, akiknél az egyetlen tünet a haematuria, tehát a vérvizelés. A haematuria hosszabb ideig fenn maradhatt, de évekig nem marad fent. Az első hóbnap után a gyermek tünetmentes, majd hetek múlva visszaeshet. Mivel haematuriás, tehát vörösvértestek ürülnek a vizeletében, ezért folyamatosan kell ellenőrizni. Gyógyultnak akkor tekinthető, ha panaszmentes mint most és tünetmentes, tehát negatív a vizelete. A leírtakból feltételezem, hogy kiderül az, hogy konkrét időpontot senki sem tud mondani Önnek azért, mert olyan nincs. A betegség lefolyásának hossza és prognózisa, kimenetele a vesék érintettségétől függ.
dr Gerencsér Emőke