Mániás depresszió

Kedves levélíró!

Nehéz a kérdés. Emberileg nem tartom jónak, ha még betegebbnek szeretnénk lenni, de ha valakinél a hangulathullámzás már eléri a betegség szintet és emiatt kezelésre szorul, azt nyilván figyelembe veszik. De a rokkantosítás feltételei egyre jobban szigorodnak és ráadásul átmenetiek.
Korábban a mániás-depresszió minősítés elég volt a rokkantság megállapításához és ezzel sokan vissza is éltek.
A legjobb az lenne, ha rendbe tudna jönni, örömmel élné az életét és végezné a munkáját.
Lehet, hogy erre most átmenetileg nem képes, de hosszú távon inkább az egészség fogalmában kellene gondolkodnia.
Higgye el, hogy látom a társadalmi folyamatokat és megértem, hogy a túlélés érdekében az ember megpróbál minden lehetőséget felhasználni, de nem jó, ha csak rövidtávon gondolkodunk.
Ma a bizottságok az diagnózisával csak olyan fokú munkaképességcsökkenést szoktak megállapítani, ami nem éri el a teljes rokkantság szintjét és nem hiszem, hogy szociális segélyekből, minimális ideiglenes rokkantsági nyugdíjból emberi életet lehetne élni.

Együttérzéssel: dr.Lajtavári László