tarkómerevség

Kisfiam 2,5 éves. Január 18-án, pénteken este 6-szor hányt, az ügyeletes orvos adott egy hányás elleni kúpot, majd még 6-szor hányt. Másnap reggel bár fáradt, kimerült volt, egyre erősödött, a hangulata is jobb volt. Aztán az esti fürdés előtt vettük észre, hogy furcsán tartja a vállát, nyakát, kissé féloldalasan áll a feje. Éjjel aztán bevittük a kórházba agyhártyagyulladás gyanújával. Ott kapott egy infúziót, majd napokon át csak megfigyelték. A vérvétel eredménye alapján az agyhártyagyulladást kizárták, és lumbálással sem vettek mintát az agyvízből.

A vírus, ami a hányást okozta végigment a családon, szombaton a feleségem, vasárnap a 3,5 hónapos kislányom is hányt, így mindhárman a kórházban kötöttek ki. Kisfiam tarkómerevsége nem szűnt meg, de mivel láza sem volt, ezért kedden hazaengedték őket. Azóta az állapota nem javult, továbbra is fáj a nyaka. Hanyattfekvésből nem tud felülni, a fejét jobbra egészen jól fordítja, de balra már nem megy annyira. Jobbra dönteni nagyjából tudja, de balra egyáltalán nem engedi, mert fáj. Lefelé tud nézni, de a fejét megemelni picit sem tudja. Szinte mindig elöl a nyakát fájlalja.

Jelenleg - most már lassan két hete - Kataflam-ot kap, ez kicsit csökkenti a fájdalmat, de sokat nem segít, az okot nem szünteti meg. Pár napja zsályakrémmel kenegetjük, illetve Bioptron lámpát használunk.

A kórházban az orvosok sem tudták megmondani, pontosan mitől alakulhatott ki. Ők a vírus "mellékhatására" gondolnak, de mások szerint a hányás okozta stressz hozhatta elő nála.

Azt sem tudjuk, hogy az izmok masszírozása, mozgatása jót tesz neki, vagy épp ellenkezőleg, csak ártunk vele.