A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás alapján rendkívül erős a teljesítménykényszer hazánkban. Ez is oka lehet annak, hogy a magyarok mentális egészsége a legalacsonyabb Európában.
Ráadásul korán is kezdjük hajtani magunkat – még a 18-24 évesek is nagyobb nyomást helyeznek magukra, mint európai kortársaik, noha ez az a generáció, amely észrevehetően kevésbé hajlandó minden áron átnyomni magát a nehézségeken. A 22 országot lefedő kutatás eredményei szerint a magyarok mentális állapota tavalyhoz képest romlott. A mentális jóllét romlásával párhuzamosan a kiégés is egyre súlyosabb probléma, tíbzől négyen tapasztalták már a kiégés jeleit vagy is érzik magukon jelenleg is.
A magyarok 61 százaléka volt táppénzen az elmúlt évben (a nemzetközi átlag 63 százalék), és bár a mentális állapot romlik, a munkából való kiesés továbbra is elsősorban fizikai tünetekhez köthető. A jelentés szerint az életkor előrehaladtával csökken annak valószínűsége, hogy valaki betegszabadságot vegyen ki: míg a 18–24 évesek 86 százaléka hiányzott betegség miatt az elmúlt évben, az 55 év felettieknél ez az arány már 50 százalék alá esik. A táppénz igénybevétele nem csak korcsoportonként, hanem nemenként is eltér: a férfiak ritkábban mennek betegszabadságra, mint a nők. A magyar férfiak 59 százaléka, míg a nők 63 százaléka vett ki táppénzt az elmúlt év során. A STADA Health Report 2025 adatai alapján a kiesett munkanapok elsődleges oka Magyarországon a vírusos vagy fertőző megbetegedés, szinte soha nem lelki faktorok. A mentális egészség hiánya és a kiégés ellenére a riport alapján a magyarok kevesebb arányban mentek betegszabadságra az elmúlt évben stressz és rossz közérzet miatt, mint a vizsgált országok átlagában.
A betegszabadság leggyakoribb okainak megoszlása a következő:
A stressz miatt a nők nagyobb arányban vesznek ki betegszabadságot, ugyanakkor kevésbé jellemző rájuk, hogy pusztán kedvtelenségből maradjanak távol a munkától.
Tavaly a magyarok 8 százaléka jelentett beteget kifejezetten stressz miatt, a rossz mentális egészséggel rendelkezők körében ez az arány ennek többszöröse is lehet. „Fontos lenne, hogy a mentális egészséget ugyanúgy kezeljük, mint a fizikai tüneteket. A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy Magyarországon még mindig szégyen a mentális túlterheltség. Pedig aki időben pihen, az nem gyengébb, hanem tudatosabb. A vállalatoknak és a társadalomnak is lépnie kell, hogy a mentális egészség ne tabutéma, hanem természetes beszélgetési téma legyen” – emelte ki a riport alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője. Bár a magyarok ritkábban mennek el betegszabadságra a stressz miatt, a fiatalok körében mégis kirajzolódik némi túlterheltséggel kapcsolatos tudatosság. A 18-24 évesek 14 százaléka a 25-34 évesek 12 százaléka maradt távol stressz miatt a munkából, ami még mindig elmarad az európai átlagtól azonos életkorban.
Ha érdekel, hogyan lehet munka mellett feltöltődni, ezt a cikket ajánljuk.