A koffeinmentes kávé tudatos használattal értékes eleme lehet az egészségtudatos életmódnak, ugyanakkor a mértékletességre is megvan az okunk.
Készítésekor a kávészemekből nagyjából 97 százalékkal csökkentik a koffeintartalmat még a pörkölés és őrlés előtt. A koffeint eltávolító eljárások sokfélék lehetnek: víz, szuperkritikus szén-dioxid, aktivált szén vagy oldószeres módszerek is előfordulhatnak. A „decaf” jelzés nem azt jelenti, hogy 0 mg koffein van benne, hanem az eljárás miatt tartalmazhat akár 2–15 mg koffeint is. Ez ugyan nagyon távol van a rendszeres kávé koffeintartalmától, de bizonyos érzékenység, terhesség vagy egyes betegségek esetén még így is számíthat.
A koffeintmentes kávé is az egyik legjelentősebb antioxidáns-forrás, a benne található polifenolok és más bioaktív vegyületek semlegesítik az úgynevezett szabadgyököket, csökkentve ezzel az oxidatív stressz és az annak nyomán kialakuló sejtkárosodás, gyulladás és krónikus betegségek kockázatát. Az antioxidáns és gyulladásgátló hatások révén a decaf kávé összefüggésbe hozható a hangulati zavarok (pl. depresszió, szorongás) kockázatának csökkenésével, továbbá egyes tanulmányok neuroprotektív hatást is feltételeznek, ami hozzájárulhat az időskori neurodegeneratív betegségek, mint például az Alzheimer-kór elleni védelemhez.
Bár a kutatások eredményei vegyesek, néhány vizsgálat szerint a rendszeres, mérsékelt koffeinmentes kávéfogyasztás nem vezet emelkedett vérnyomáshoz vagy szívfrekvencia-változáshoz, sőt akár kedvezően hathat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára. Observációs adatok szerint a decaf kávézás szintén összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség csökkent kockázatával, minden napi csésze 6–11 százalékkal mérsékelheti a rizikót. Egyes vizsgálatok a májenzim-értékeket is kedvezően alakították, ami májvédő hatásra utal.
Az arra érzékenyeknél az alacsony koffeintartalom is kiválthat nyugtalanságot, szívdobogást vagy emésztési panaszokat. Fogyasztását mérlegelni kell alvászavar, szorongás, terhesség, bizonyos szív- és gyomorbántalmak esetén. Egyes koffeinmentesítő eljárások oldószereket — például metilén-kloridot — alkalmaznak, ami miatt felmerült az egészségre gyakorolt esetleges hosszú távú hatás kérdése. Azonban a szabályozás szerint ezek az oldószer-maradványok rendkívül alacsony szinten maradnak, így a napi fogyasztás szempontjából nem tartják jelentős kockázatnak. Ha el szeretnénk kerülni az oldószer-nyomokat, választhatunk vízalapú vagy szuperkritikus CO₂-eljárással készült decaf kávét. A decaffeinálás során nemcsak a koffein, de bizonyos bioaktív vegyületek is részben lekophatnak, így az antioxidáns-tartalom kissé csökkenhet. Ez azonban nem szünteti meg teljesen a kávé jótékony hatásait, még ebben az esetben is értékes antioxidáns-forrásnak minősül.
A koffeinmentes kávé különösen ajánlható azok számára, akik szeretnék korlátozni a koffeinbevitelt vagy emésztőrendszeri panaszok miatt nem tolerálják a rendszeres kávét, illetve szív- vagy vérnyomásproblémáik vannak. A koffeinmentes kávé több szempontból is jó kompromisszum lehet: megőrzi a hagyományos kávéra jellemző jótékony antioxidáns tartalmat és egyes kedvező egészségügyi hatásokat (mint a cukorbetegség-, máj- és szív-érrendszeri kockázat csökkentése), miközben a koffein mellékhatásait minimalizálja. Azonban nem szabad teljesen „csodaszerként” tekinteni rá: a decaf sem ad automatikus védelmet minden betegség ellen, és nem pótolja a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres mozgást és az egészséges életmódot. Ahhoz, hogy a kávéfogyasztás hosszú távon is előnyös legyen, érdemes tudatos döntést hozni, figyelembe véve egyéni egészségi állapotunkat, érzékenységünket, és az elfogyasztott mennyiséget.
Forrás:
Ha érdekelnek érdességek a kávéfogyasztásról, ezt a cikket ajánljuk.