Konferencia a verbális és érzelmi bántalmazás társadalmi hatásairól

Az S.O.S. Krízis Alapítvány november végén rendezte meg „A verbális abúzus és az érzelmi bántalmazás a kapcsolati erőszak dinamikájában” című konferenciáját, ahol pszichológusok, jogászok, szociális szakemberek és civil szervezetek képviselői járták körül a témát a gaslighting jelenségétől a jogi szabályozásig, a nyelvi agresszió társadalmi következményeitől a kortárs erőszak formáiig. Az esemény célja, hogy szakemberek és civil szervezetek közösen tárják fel, miként ismerhető fel, kezelhető és előzhető meg a verbális abúzus, amely évente több száz családot szakít szét.

Fontos nyíltan beszélni

Egyre több kutatás és mindennapi tapasztalat igazolja, hogy a verbális és érzelmi bántalmazás ma már nemcsak a családokban, hanem a munkahelyeken, az oktatásban és az online térben is jelentős társadalmi problémává vált. A szóbeli abúzus – a megalázó, manipuláló vagy elnyomó kommunikáció – hosszú távon aláássa az önbecsülést, gyengíti a kapcsolatok biztonságát és megrendíti a közösségekben való bizalmat. „A verbális abúzus nem látszik, de pusztít. Mi naponta találkozunk azokkal a nőkkel, férfiakkal és gyerekekkel, akiknél szavakkal kezdődött a bántalmazás. Fontos, hogy erről nyíltan beszéljünk – mert a felismerés az első lépés a gyógyulás felé” – mondta Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezetője.

A kommunikáció minősége számít: japán kutatás a munkahelyi verbális agresszióról

A munkahelyi agresszióról legtöbbször fizikai vagy látványos konfliktusok jutnak eszünkbe, pedig a mindennapi kommunikációban megjelenő sértések, megalázó megnyilatkozások vagy fenyegetések legalább akkora károkat okozhatnak. Egy frissen publikált japán kutatás arra világít rá, hogy nemcsak az agresszió ténye, hanem annak konkrét tartalma is meghatározza, milyen mértékben hat az alkalmazottak mentális egészségére. A tanulmány 800 nagy- és kiskereskedelmi dolgozó bevonásával vizsgálta, milyen összefüggés van a munkahelyi verbális agresszió és két fontos egészségmutató – a depresszió és az alvásminőség – között. A kutatás különlegessége, hogy a résztvevők szabad szövegben írták le, milyen sértéseket vagy bántó mondatokat kaptak, ezeket pedig a kutatók kategorizálták.

A verbális agressziót négy fő csoportba sorolták:

• Munkateljesítmény kritizálása – például “haszontalan vagy”, “semmit nem érsz”.
• Személyiség vagy megjelenés támadása – például “idegesítő vagy”, “csúnya vagy”.
• Életet fenyegető kijelentések – például “megöllek”, “jobb lenne, ha eltűnnél”.
• Egyéb agresszív megnyilvánulások.

Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy ne csak az agresszió mértéke, hanem annak minősége is elemezhető legyen. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a verbális agressziót megtapasztalók körében szignifikánsan nagyobb volt a depressziós tünetek és az alvásproblémák előfordulása.

Komolyan kell venni verbális bántalmazást

A szavaknak erejük van, és a munkahelyi kommunikáció minősége alapvetően befolyásolja az alkalmazottak mentális egészségét. A fenyegető vagy megalázó kijelentések nem pusztán kellemetlenek, hanem súlyos pszichés következményekkel járhatnak. A munkáltatók felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol a tiszteletteljes kommunikáció alapkövetelmény. Az erőszak soha nem maradhat magánügy, és a felelősség minden esetben az elkövetőt terheli. Az áldozat számára kulcsfontosságú, hogy ne egyedül próbálja meg kezelni a helyzetet, hanem – amennyire lehetséges – kérjen segítséget a környezetétől. Ez jelenthet egy megbízható családtagot, családterápiás szakembert, iskolai közegben pedagógust, iskolapszichológust vagy szociális munkást. Munkahelyi környezetben pedig a HR, a közvetlen vezető vagy – ha van ilyen – a munkavédelmi felelős bevonása lehet a megfelelő lépés.

Forrás:

Oxford Academic - Nishimura, Matsumoto, Sasaki, Kubo - Impacts of workplace verbal aggression classified via text mining on workers’ mental health

Ha érdekel néhány bizonyított módszer a szellemi leépülés megakadályozására, ezt a cikket ajánljuk.