Munkahelyi stressz: ezek a leggyakoribb egészségügyi következmények

A munkahelyi stressz hosszabb távon olyan testi és lelki következményeket okoz, amelyek komolyan rontják az életminőséget.

Nem pusztán rossz hangulat vagy átmeneti kimerültség: ha munkahelyünkön nem biztosítottak mentális egészségünk feltételei, az hosszabb távon olyan testi és lelki következményeket okoz, amelyek komolyan rontják az életminőséget. A kutatások szerint a tartós stressz többféle krónikus betegség kockázatát is növeli, ráadásul gyakran észrevétlenül, éveken át halmozódik. Ha máskor nem, legkésőbb idős korunkban nyújtják be a számlát a nem megfelelő pszichés környezetben eltöltött évek.

Szorongás, depresszió, kiégés

Az állandó munkahelyi nyomás megterheli a pszichés működést – akiknek nap mint nap el kell viselniük, azoknál gyakrabban alakul ki szorongás, alvászavar, hangulati ingadozás vagy kiégés. A stressz különösen akkor veszélyes, amikor kevés kontrollérzet, magas elvárások, vagy kiszámíthatatlan munkakörnyezet okozza – ilyenkor jelentős a mentális kimerültség veszélye.

Magasabb szív- és érrendszeri kockázat

Az egyik legjobban igazolt összefüggés a szív-érrendszeri betegségek és a munkahelyi stressz között áll fenn. Egy nagymintás elemzés szerint a tartós munkahelyi terhelés 10–40%-kal növeli a koszorúér-betegség és a szívinfarktus kockázatát. Ez az összefüggés különösen erős azoknál, akik kevés kontrollt élnek meg a munkavégzés során.

Egy másik, friss elemzés szintén arra jutott, hogy a munkahelyi stressz sokszor kedvezőtlenebb kardiovaszkuláris állapottal társul, ami hosszú távon infarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.

Mozgásszervi és emésztési panaszok

Pszichés állapotunk azonos időben is hatással van testünkre – a lelki feszültség izomfeszülést okoz, ez pedig, ha tartóssá válik, fej-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Sokaknál visszatérő gyomorpanaszok, emésztési zavarok és gyulladások jelentkeznek. A stresszre adott fiziológiás reakciók hosszabb távon az immunrendszer működését is gyengíthetik, ami növeli az egyéb betegségek iránti fogékonyságot is.

Alvászavarok és energiahiány

Hogy baj van, annak egyik legelső jele az alvásminőség romlása, ezen belül jellemző a felriadás, a felszínes alvás és az ezekből is következő tartós fáradtságérzés. Ha a szervezet nem tud regenerálódni, a nappali teljesítmény, a koncentráció és a megküzdési kapacitás is csökken. Évek alatt ez önmagában fenntarthatja a stressz-spirált, hiszen kevesebb energia mellett még nehezebb megfelelni a munkahelyi elvárásoknak vagy helyén kezelni az idegesítő tényezőket.

Mit tehetünk?

Természetesen segíthetnek egyéni eszközök is (rendszeres mozgás, határok kijelölése, jobb alvás), de sok esetben munkahelyi és szervezeti lépések is szükségesek: a terhelés csökkentése, a kommunikáció javítása, a támogató környezet biztosítása alap kellene, hogy legyen. Akinél a stressz tartós, vagy már testi-lelki tüneteket is okoz, annak érdemes szakemberhez fordulni – vagy ha teheti, munkahelyet váltani.

Források:

• BMJ. – Kivimäki M. et al. Work stress as a risk factor for coronary heart disease and stroke.   
• PubMed – Ogunmoroti O. Work-related stress is associated with unfavorable cardiovascular health. 
• OSHA EU – Psychosocial risks and mental health at work. 
• BMC Public Health – Work environment risk factors causing day-to-day 
• Semmelweis. – Tompa A. A munkahelyi stressz.  

Ha érdekel, hogyan őrizhetjük meg a biztonságot kapcsolatainkban, ezt a cikket ajánljuk.