Váratlan kiadások: nemcsak a zsebet, a lelket is megviselik

A váratlan kiadások nemcsak anyagi, hanem komoly mentális terhet is jelentenek a magyarok számára. Egy friss kutatás szerint a stressz, szorongás és szégyenérzet gyakori kísérője ezeknek a helyzeteknek.

Váratlan kiadások: gyakoriak és megterhelők

Egy lerobbant autó, fűtés-meghibásodás vagy más nem várt esemény nemcsak anyagi, hanem mentális terhet is jelenthet. A Cofidis kutatása szerint az érintettek leggyakrabban szorongást, tehetetlenséget és dühöt élnek meg, sőt alvászavar is előfordul. Az elmúlt egy évben a lakosság közel kétharmadát érte jelentősebb váratlan kiadás, amelyet sokan nehezen tudnak saját forrásból fedezni, miközben a többség szégyelli, ha segítséget kell kérnie.

A felmérés alapján tízből hat magyar találkozott legalább egy nagyobb kiadással, közel minden negyedik pedig többel is. Leggyakrabban autó- vagy háztartási gép meghibásodása, lakással kapcsolatos problémák, egészségügyi kiadások vagy elektronikai eszközök hibája okozott gondot. Az esetek többségében a kiadás meghaladta a 100 ezer forintot, minden ötödiknél pedig a 300 ezer forintot is, ami sokaknál komoly terhet jelentett, és akár 1–2 hónapba telt a pénzügyi rendezés.

Egy nem várt esemény nemcsak anyagi, hanem mentális terhet is jelenthet / Fotó: Cofidis

Mentális teher és szégyenérzet a háttérben

A váratlan kiadások nemcsak anyagilag, hanem pszichésen is megterhelik az érintettek többségét: a felmérés szerint a válaszadók háromnegyede komoly lelki terhet él meg ilyen helyzetekben. A nők mentálisan érzékenyebben reagálnak: 82 százalékuk számolt be negatív érzésekről vagy konfliktusokról, míg a férfiaknál ez az arány 64 százalék. Különösen megterhelőek ezek a helyzetek a vidékiek, az alacsonyabb iskolázottságúak és a megtakarítással nem rendelkezők számára.

A mentális terheket tovább fokozza, hogy sokan tabuként kezelik a pénzügyi nehézségeket. Az elmúlt egy évben váratlan kiadással szembesülők 40 százaléka nem tudta saját forrásból fedezni a költségeket, ilyenkor leggyakrabban családtagtól vagy ismerőstől kértek segítséget. Ez azonban sokak számára kellemetlen: a válaszadók közel kétharmada szégyenkezéssel éli meg, ha kölcsönt kell kérnie, és tízből négyen inkább pénzintézethez fordulnának – különösen az idősebb korosztályban.

A mentális terheket tovább fokozza, hogy sokan tabuként kezelik a pénzügyi nehézségeket. / Fotó: Cofidis

Anyagi bizonytalanság és felkészülés

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada aggódik a jövőbeli anyagi helyzete miatt. Bár a váratlan kiadások kezelésében sokat segíthet a megtakarítás, a többség úgy érzi, nem rendelkezik elegendő tartalékkal a biztonságérzethez. A magyarok 60 százaléka legfeljebb 1–2 hónapra elegendő félretett pénzzel bír, miközben a legtöbben több mint fél évnyi tartalékot tartanának megnyugtatónak. Általánosságban a fiatalabbak kisebb, az idősebbek nagyobb összeget tartanak elegendőnek.

A pénzügyi bizonytalansággal járó stressz csökkentésében segíthet, ha előre átgondoljuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre egy váratlan helyzetben. Ide tartozhat a különböző pénzügyi megoldások ismerete, valamint az, hogy a döntések során átlátható és érthető információk álljanak rendelkezésre.