• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

960 millió forint covid-kutatásra a Debreceni Egyetemnek

Regionális hírek 2022.05.25 Forrás: Debreceni Egyetem
960 millió forint covid-kutatásra a Debreceni Egyetemnek

7 ezer covidos, 700 poszt-covidos és 150 ezer beoltott adatait elemzik számos szempont szerint.

A Debreceni Egyetem „COVID-19 betegség és poszt-COVID szindrómával kapcsolatos kutatások” elnevezésű projektje az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021- EGA pályázati program finanszírozásában valósul meg 960 millió forintból.

A kutatás tavaly decemberben indult és 2025. november 30. tart.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának 5 kutatócsoportja szorosan együttműködve a COVID-19 fertőzés teljes betegségspektrumát tervezi vizsgálni, a prevenciótól, az akut betegségen át a hosszú távú szövődmények kialakulásig (poszt-COVID szindróma).

A kutatás első lépéseként az orvosinformatikai rendszerben meglévő 7 ezer akut COVID-19 fertőzésen átesett, 700 poszt-COVID szindrómás beteg és 150 ezer COVID-19 elleni védőoltásban részesült egyén demográfiai, klinikai (korábbi kórtörténet, társbetegségek, kockázati tényezők, felvételi panaszok, státusz, súlyossági score-ok), laboratóriumi és képalkotó, valamint a kezelésre (specifikus és nem specifikus) és betegségkimenetelre vonatkozó adataiból epidemiológiai adatbázist építünk.

A kutatás kiindulási alapját a retrospektív adatbázis elemzés és modellezés fogja képezni, és erre longitudinális prospektív klinikai, immunológiai, szocioökonomiai és életminőség vizsgálatok fognak épülni. A retrospektív adatbázis elemzés és a prospektív klinikai vizsgálatok során olyan eddig ismeretlen tényezők feltárását tűztük ki célul, melyek megteremtik a lehetőséget a fertőzésen még át nem esett egyének között a súlyos betegség kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett személyek azonosításához, az akut és poszt-COVID-19 betegségben szenvedő egyének kockázatbecsléséhez, valamint a rendelkezésre álló gyógyszeres kezelés eddigieknél hatékonyabb megválasztásához.

Az akut COVID-19 fertőzés kezelésének és a társbetegségek – különös tekintettel a krónikus májbetegségekre és annak előrehaladott stádiumaira – hatásának jobb megismerése a rövid és hosszútávú betegséglefolyására, a jelenlegi terápiás protokollok módosítását és az egyénre szabott kezelés megvalósulását fogja elősegíteni.

A poszt-COVID kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a hazai populációban a COVID-19 betegség rövid- és hosszú távú következményeinek jobb megértéséhez, úgy, mint annak előfordulási gyakorisága és szervspecifikus jellegzetességei (különös tekintettel a tüdő- és szívműködésre – ez utóbbin belül a pitvari és kamrai ritmuszavarok megjelenését befolyásoló tényezőkre és a poszt-COVID aritmiahajlam elektrokardiográfiás becslésére – és az érendothel funkcionalitására). Ezáltal meghatározhatóvá válnak a poszt-COVID szindróma kialakulásának és súlyosságának klinikai és laboratóriumi előrejelző faktorai, melyek elő fogják segíteni a poszt-COVID ellátás jelenlegi protokolljának továbbfejlesztését saját intézetünkben, és struktúrális fejlődését, úgy, mint a specifikus COVID-19 klinikák létrehozását, valamint a több tudományterület szakemberei által nyújtott integrált ellátás kiépítését.

Hozzájárulhatnak továbbá az ellátás és erőforrások optimalizálásához, melyben a hosszútávú szövődmények kialakulása szempontjából magas kockázatú betegek korai kiválasztása és utókezelésének előtérbe helyezése kiemelt jelentőségű. Fontos a COVID-19 betegség életminőségre gyakorolt hatásának pontos megismerése is. A COVID-19 elleni poszt-vakcinációs védettség vizsgálatának eredményei betekintést engednek a hazai populációban a COVID-19 fertőzés elleni védekezésben használt oltások különféle aspektusaiba, mint a korábbi fertőzés és az alkalmazott vakcinák hatása az ellenanyagszintekre, a sejtes immunitásra, illetve a későbbi fertőzések bekövetkezésének valószínűségére, illetve súlyosságára.

Ezen információk segítséget nyújthatnak a különböző típusú oltások esetleges eltérő hatékonyságának felismerésében az egyes szubpopulációkban, valamint a COVID-19 fertőzés kialakulása szempontjából az oltás után is veszélyeztetett populáció azonosításában. Ezek együttesen hozzájárulhatnak az oltási stratégia hatékonyabbá tételéhez.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink