Az életmódorvoslás is a bizonyítékokon alapuló orvostudomány része

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetben Szakmai Napot tartottak az életmódorvosáról. Prof. Dr. Paulik Edit, az Intézet tanszékvezető egyetemi tanára tájékoztatta a résztvevőket, hogy globálisan 2000 óta 50 százalékkal nőtt az anyagcserével összefüggő kockázati tényezők (magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas BMI) miatt rossz egészségi állapottal élő emberek és a korai halálozásban elhunytak száma. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy ebből a szempontból a magyar lakosság egészségi állapota európai viszonylatban igen kedvezőtlen. A professzor asszony részletesen ismertette többek között a hazai dohányzási és alkoholfogyasztási adatokat, valamint a táplálkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezőket. Ha Magyarországon a fizikai inaktivitás 10 százalékkal csökkenne, az évente átlagosan 9,1 milliárd forint költségmegtakarítást eredményezne. Kiemelt hangsúlyt kapott az előadásban a túlsúly és az elhízás, hasonlóan lesújtó adatokkal. Paulik Edit hangsúlyozta, hogy az egészségesebb életmód a daganatok, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a halálozás alacsonyabb kockázatával, valamint a várható teljes élettartam és a krónikus betegségektől mentes évek számának növekedésével jár együtt. 

Életmódbeli gyakorlatok szerepe az orvoslásban

Dr. Babai László, Magyar Életmódorvostani Társaság (ÉMOT) elnöke és Prima Medica Egészséghálózat vezérigazgatója előadásának bevezetőjében feltette azt a még válaszra váró kérdést, hogy vajon az életmódorvoslás az egészségügy vagy a szabadidő területhez tartozó tudomány-e. Ez a kérdés 1999 óta nem dőlt el, amikor James M Rippe megalkotta a Lifestyle Medicine kifejezést. Célja, hogy az életmódbeli gyakorlatokat beépítse a hagyományos orvoslásba, ezáltal mérsékelve a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, illetve a már fennálló betegségek kezelését is támogatva. Az életmódorvosi team összetételére a követetkező javaslatot tette: mindenképp tagja az orvos, a mozgásterapeuta, a táplálkozásterapeuta és vannak opcionális résztvevők, például a pszichológus.

Az életmód befolyásolja a menopauza tüneit

Dr. Margitai Barnabás szülész-nőgyógyász szakorvos a menopauza szakértőjeként részletesen bemutatta ezt az életszakaszt, annak jellemzőivel, lehetséges problémáival, hangsúlyozva, hogy az életminőség nagy pontossággal meghatározható. Ezt szolgálja a MENQOL nevű, menopauza-specifikus életminőség kérdőív. A résztvevők a Nemzetközi Menopauza Társaság 2016-os ajánlását is megismerhették, amely szerint a változókorba lépő nők számára javasolt a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a testsúly megfelelő kontrollja, az egészséges táplálkozás, valamint a rendszeres fizikai aktivitás. Kiemelten fontos az egészséges táplálkozás jelentősége és a talán kevesebbet emlegetett alvásminőség is.

Az életmódorvoslás 6 döntő összetevője 

Molnár Beáta, gyógytornász, mozgásterapeuta gyakorlatias előadásának első részében felidézte az életmódorvoslás 6 döntő összetevőjét, a mozgást, a táplálkozást, az alvást, a stresszkezelést, az ártalomcsökkenést és a szociális kapcsolatok megerősítését. Saját protokoll alapján végiment az állapotfelmérés lépésein és az olyan speciális felméréseken, mint az állóképességet feltérképező YMCA kerékpáros teszt, az izomerőt és a hajlékonyságot felmérő tesztek és azok kiértékelése. Bemutatta, hogyan valósítható meg ez a fizikai fittségre vonatkozó felmérés a különböző szinteken, egy teljesen eszköztelen szobától a magas technikai felszereltségű edzőteremig. A testedzésnek mindig élvezetesnek kell lennie, mert akkor van a legtöbb esély rá, hogy szokássá válik – hangsúlyozta a szakember.

Ha érdekel mit tesz szervezetünkkel a krónikus feszültség, ezt a cikket ajánljuk.